Szentpétery Imre: Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 45. Budapest, 2008)

b) Arhiv Hrvatske Akademije, Diplomata latina 2. 4. (DF 230 169.) Említi: I. Lajos király 1349. Tkaléic: Mon. civ. Zagr. I. 31. (az a) másolat alapján), Smiciklas V. 202. (a b) másolat alapján) — Kivonat: Kukuljevic: Regesta n° 817. — Az említést lásd Smiéiklas XI. 558. Szentpétery Imre megjegyzése: „Smiciklas szerint gyanús." 56 (1262 *— privilégiumát, amelyet Bylota, Belch és Petruzlo Orjavica (Oryauicha) előtt) és Szelce (Scelcá) nevű földjeinek birtoklásával kapcsolatosan adott ki, említi Benedek mester királynéi udvarispán és vasvári ispán 1262. évi oklevele (Smiíiklas V. 241.). A királyné oklevelének tartalmára vonatkozó utalás alapján egyértelmű, hogy az oklevél kiadására azon Pozsega megyei birtokvizsgálat során került sor, amelynek emlékét Mária királyné 1258. jan. 20-i oklevele tartotta fenn (lásd az 51. sz. alatt), s így indokoltnak tűnhet az említésből ismert oklevél 1258 és 1262 közé datálása. Ennek a megoldásnak azonban ellene mond, hogy az 1258. évi oklevél szerint a vizsgálatot Gyleth királyi tárnokispán és királynéi pohárnokispán folytatta le, a jelen oklevelet említő oklevél szerint viszont Benedek mester királynéi udvarispán is irányított hasonló célú eljárást, mégpedig külön királynéi parancsra (de ... mandato speciali... regine — Smiíiklas V. 241.), alkalmasint az elhúzódó vizsgálat egy későbbi szakaszában. Helyesebbnek tűnik tehát Mária királyné ezen oklevelét 1262 elé keltezni. 57 1262. — [és IV. Béla király] Hermán ispán esztergomi polgár (civis (aug. 25. Strigoniensis) kérését teljesítve, érdemeiért neki adományozzák mind a körül ?) király, mind a királyné részéről (tam dominus rex pro parte sua, quam nos pro parte nostra) a Csolnok mellett fekvő Dág nevű királyi és királynéi földet (terram domini regis et nostram Dag vocatam, que iacet prope Cholnok), a beiktatást az esztergomi káptalan tanúbizonysága mellett Fülöp pilisi (de Pelys) ispánnal végeztetvén el, akinek az írásbeli jelentése alapján egyúttal leírják a föld határait. — A. ab inc. D. millesimo ducentesimo sexagesimo secundo. Eredetije — a kiadás szerint — 1876-ban K. Papp Miklós gyűjteményében volt (jelenleg azonban abban nincs meg). Történeti Lapok 1876. 699. Bár az adományról IV. Béla is adott ki oklevelet (lásd RA n/2-3. 137., vö. RA 1292. sz.), az oklevél corroboratio]a a király és a királyné közös adományáról (hec donatio domini regis et nostra) beszél. IV. Béla oklevelét 1262. augusztus 25-én állították ki, így feltehető, hogy Mária királynéé is az idő tájt kelt.