Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

egész birtokrészét, ami őt örökség jogán illeti, ti. a Pethew László és Zew Dénes által lakott két jobbágytelket és egy épülettel bűó pusztatelket (desertam sed edificia habentem) haszonvételeikkel és tartozékaikkal, úm. művelt és műveletlen szántóföldekkel, földekkel, rétekkel, legelőkkel, kaszálókkal, erdőkkel, berekkel, vizekkel, tocsogókkal (stagnis), folyókkal, halastavakkal, halászóhelyekkel, hegyekkel, völgyekkel, rendes és rendkívüU censusokkal (censibus ordinarüs et extarordinarüs) és ajándékokkal (muneribus) együtt, Gymes-i Forgach Ferencnek, Miklósnak, Zsigmondnak, Lászlónak és Sebestyénnek (egr.) húsz magyar aranyforint készpénzért elzálogosította. Ha ennek birtokában a Forgach-okat megtartani nem tudná, akkor ők, csupán ennek az oklevélnek a hatálya folytán, Palasthy Ferencnek a Nyüra megyei Mezewkezy-i teljes bütokrészét elfoglalhatják, és mindaddig élhetik, amíg a 20 forintról ki nem elégítik őket. Palasthy Ferenc váüalta, hogy a Forgach-okat saját munkáján és pénzén műiden törvényes követelő eUen (contra quoslibet iuridicos impetitores) a visszaváltásig megvédi. Papíron, hátlapján pecsét töredéke. DL 71160. (fasc. XXI. fr. 18.) 814. 1519. november 2. (IV. p. sanctorum omrtium) Buda Lajos küály a leleszi konventhez. Peren-i Gábor (magn.) nevében előadták, hogy István (mag.) Karol-i pap eUen pert indított Lajos küálynak a konventhez szóló, perújításra utasító (gratiam novi iudicii) oklevele értelmében. Továbbá Dolha-i Ferenc, Wethes-i Gergely, Albert és néhai Miklós (egregii et nobües), valamint mások - akik évekkel ezelőtt a parasztokhoz csatlakoztak a keresztes név alatt a küályi felség étien, a teljes, igazi nemesség legyőzésére, és borzasztó bűnöket követtek el - bütokait a küály atyja Peren-inek adta, és rendelkezett az iktatásról, őket pedig ellentmondásuk miatt törvényesen a küályi kúriába, ti. a küályi személyes jelenlét elé, idéztették meg. Ezen kívül néhai Chegen-i János (nob.) néhai Chepe-i Zolthan János (nob.) részére a konvent előtt bizonyos birtokai ügyében bevaUást tett, mivel azonban Czegen-i bütokai nagyrészt Peren-i kezén vannak, a bevaUásról szóló oklevelet azonban elveszítette, a par-ra azonban szüksége lenne. Az enüített okleveleknek a konvent sekrestyéjében vagy conservatoriumában letett par-jait keressék elő, és átüásban adják ki. - Az oklevelet elolvasása után felmutatójának adják vissza. Átírta a leleszi konvent 1519. november 20-án. DL 71162. Monumenta rusticorum rebellium 467. 815. 1519. november 6. (32. die oct. Michaelis) Buda Lajos király tudtul adja, hogy néhai Peren-i János (magn.) Abaúj megyei Zygeth egész és Wywar fél birtoka miatt történt eUentmondás miatt Palocz-i István (magn.) özvegye: néhai Erzsébet néhai Peren-i János fiait: Gábort és Istvánt (magnificos) megidéztette 1496. Mihály-nap nyolcadára a személyes jelenlét elé. E birtokok Erzsébetet zálogjogon ületik. A pert - ami Erzsébet halála után fiára: Palocz-i Antaka (magn.) száUt - végül a mostani Mihály-nap nyolcadáfa halasztották. A felperes, Palocz-i Antal nevében küályi ügyvédvalló oklevéUel megjelenő ügyvédje, Chychyr-i Jób bemutatta a leleszi konvent 1490. január 2-án kelt oklevelét (lásd a 626. sz.), azt akarván bizonyítani, hogy a bütokok a felperesnél zálogjogon vannak. Peren-i Gábornak és Istvánnak küályi ügyvédvaUó levéUel megjelenő ügyvédje: Keked-i Péter azt válaszolta, hogy az alperesek azért mondtak eUent a bütokok iktatásának, mert erről okleveleik vannak, amelyeket egy későbbi időpontban készek bemutatni. A küály bűóüag eüendeti, hogy az alperesek vagy ügyvédeik műiden további ha-