Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

800. 1518. szeptember 16. (V. p. exaltationis crucis) Buda Lajos király tudtul adja, hogy azt a pert, ami néhai Karol-i András (egr.) ha: István mester, pap, apostoli protonotárius és az Ardo-i Szent György-egyház plébánosa, mint felperes, valarnint Peren-i Gábor (magn.), mint alperes, közt a plébánia elfoglalása, István pap elfogása és fogva tartása miatt keletkezett, részint az ügy súlya, részint bizonyos ésszerű okok miatt khályi teljhatalmából (auctoritate nostra regia) jelenlegi állapotában Mihály napjának tizedik napjára (okt. 8.) halasztotta. Ha a felek időközben kiegyeznének, jól van, ha nem, akkor kötelesek előtte megjelenni a mondott napon, bárhol is tartózkodjék a khály, az ebben az ügyben kelt khályi idézőlevél és a váradhegyfoki káptalan idézésről szóló jelentése értelmében. - Jobbra a szöveg alatt: Lecta. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyoma. DL 71152. (fasc. XXI. fr. 6.) 801. 1519. február 13. (20. die 20. diei epiph.) Buda Lajos khály személyes jelenléti bírósága előtt (in figura iudich nostre personalis presentie nostre) vízkereszt 20. napján (jan. 25.), amire a khály valamennyi országlakos rövid és brevis brevium törvényszakra hirdetett, valamint áttett ügyét (cause breves, breves brevium et transmissionales) általánosan halasztotta, megjelent Kerechen-i Zalay Lőrinc (nob.) nevében Akoshaza-i Sarkán Lőrinc a leleszi konvent ügyvédvalló levelével, és Peren-i Gábor (magn.) ellenében előadta ügyét. Az elmúlt Kisasszony napja (szept. 8.) körül Pereny Bereg megyei Papy birtokára való jobbágyai: Feyes Péter, Berechk Gergely, Kewlempecz Péter, Bertalan és András, Jakab János, Konyhás Benedek, Gewrgh Pál, Buda János, Pechy Bálint, Jakab András és Pothos Ferenc a felperes urának: Doba-i Antalnak (egr.) és Doba-i feleségének: Dorottyának a Bereg megyei Hethyen-en levő birtokrészéről sok marhát hatalmasul (violenter) Papy-ra hajtottak, ezeket egy bizonyos ideig ott tartották, amikor pedig a felperes Papy-ra ment, hogy ura marháit visszakérje, akkor e jobbágyok Pereny parancsára keményen elverték. Ennek igazolására bemutatta a leleszi konvent bemutatásra szolgáló és megintő oklevelét, ami egy vizsgálólevelet tartalmazott, és elégtételt kért. Az alperes khályi ügyvédvalló oklevéüel megjelenő ügyvédje: Mykola-i Gergely azt válaszolta, hogy az alperes az előadott dolgokban teljesen ártatlan és azt indítványozta, hogy a felperes ártatlansága jeléül (in signum innocentie et immunitatis sue) az alperes fejére tegyen esküt, amit annak ügyvédje nem fogadott el, és az említett vizsgáló oklevélre hivatkozva igazságot kért. A khály elrendelte, hogy az alperes harmadmagával, nemesekkel Vitus napjának nyolcadik napján (jún. 22.) a leleszi konvent előtt tegyen esküt arra, hogy a felperes keresetében teljesen ártatlan, majd ezután tizenöt nap múlva Peren-i maga, tisztjei vagy Papy-i bírája (villicus sive iudex) által jobbágyai részéről tegyen igazságot egy Bereg megyei szolgabíró jelenlétében, akit ezzel az oklevéüel Papy-ra kirendelt. Az eskü letételéről és az igazságtételről a leleszi konvent és Bereg megye alispánja és szolgabírái, az eskü letételét és az igazságtételt követő 32. napra tegyenek jelentést a khályi személyes jelenlétnek. - Hátlapon, a jobb alsó sarokban: Lecta per Beüyen. Papíron, hátlapján pecsét töredékes nyomával. DL 71153. (fasc. XXI. fr. 12.) 802. 1519. február 17. (V. p. Valentini) Buda Lajos király a szekszárdi konventhez. Kaloznyo-i néhai Gergely hai: János és András (nobües) nevében előadták, hogy az ország törvénye szerint (lege regni nostri requirente) készek megfizetni azt az összeget, amiért atyjuk: néhai Kaloznyo-i Gergely a Tolna megyei 394