Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)
Oklevélkivonatok
és malomhelyekkel, továbbá az alábbi zálogos és osztálylevéllel együtt, ugyanazon feltételek meUett, melyek alapján Peren-i János elzálogosította neki, és megosztotta vele ezeket, elzálogosította Mátyás küálynak ezer, tiszta, igaz és jó súlyú aranyforintért, amelyet már teljesen meg is kapott tőle, továbbá annyi forintért, amennyi ráesik abból a nyolcezer aranyforintból, amennyiért az említett vár tartozékai felét Peren-i János neki, anyjának: Annának, fivéreinek (fr.): Pálnak és Miklósnak, nővéreinek: Zsófia és Borbála nemesasszonyoknak zálogba adta. E bütokokat Peren-i néhai ifjabb János (egr.) fia: János (egr.) bevallásából és zálogosításából fakadóan a leleszi konvent zálogos és osztálylevele értelmében birtokolta. Papíron, hátlapján pecsét darabkái. DL 70965. (fasc. XV. fr. 1.) 553. 1472. november 4. (f. IV. a. Emerici) Jaurini Mátyás küály Pest, Nógrád, Heves, Külső-Szolnok és Szabolcs megyék ispánjához vagy alispánjához, szolgabűáihoz, minden nemes és bárnülyen más áUapotú birtokosához. A küály Bathor-i István országbűót küldte ki teljes értesítéssel (cum plena informatione), hogy nekik és más megyéknek az ország régi szokása szerint rendezni szokott közgyűlést (congregatio generális) tartson. Egy másik oklevelével pedig megparancsolta nekik, hogy miután megkapták levelét, egyetemlegesen (universatiter) és a máskor szokott módon az említett másik oklevélben megüt időpontra és helyre gyűljenek össze, és a küály által István országbüónak adott értesítés szerint együtt vizsgálódjanak, és az azzal kapcsolatos dolgokat végezzék el. Azonban náluk - mint ahogy erről a király értesült - parancsa süket fülekre talált, az említett helyre és időre nem jöttek össze, István országbűóhoz nem mentek el, követeiket mind ez idáig nem küldték el. Mi több, akadtak néhányan - akikről egy másik levélben István országbüónak megüta, hogy róluk biztosat mondjon -, kik a küály parancsával szembehelyezkedve, az említett megyék nemeseinek vagy másoknak különböző tanácsokat adtak, hogy szembeszegülve a küályi paranccsal, ne menjenek el a küály másik levelében megírt helyre és időre. Nem akarja, hogy a parancsára István országbüó által tartandó közgyűlés vagy köztörvényszék (congregatio seu iudicium generálé) elmaradjon, vagy azt bármiféle kieszelt tiltakozással (cautelis adinveniendis) egy másik terminusra halasszák, ezért ezzel az oklevéUel hűtlenség bűnének terhe alatt (sub nota infidetitatis) ismét megparancsolja nekik, hogy miután kézhez kapták ezt a levelet, az erről szóló korábbi parancslevélből semmit el nem véve, István országbüó részére, a küály által megparancsolt értesítés szerült, mindent, amit a korábban nekik üt küályi levél tartalmazott, végezzenek el. Megparancsolta azt is Istvánnak, hogyha közülük bárki a fentieknek bármiben eüenszegülni merészelne, akkor őket és mindazokat, akik eüenszegültek, erre az üyenkor szokásos büntetésekkel és fegyverrel (cum penis, armis) szorítsa rá, hogy ezt megtegyék. Sem egyetemlegesen, sem személyesen ne járuljanak a küályhoz a fent üt ügyben, követet se küldjenek, mert semmi más választ nem fognak, mint azt, amivel Istvánt küldte hozzájuk. - Ha bosszúságát ki akarják engesztelni, másként ne tegyenek, a jelen oklevelet elolvasása után felmutatójának adják vissza. - Jobb felső sarkában: de commissione domini regis. - Jobb alsó sarkában:lecta. Papüon, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. DL 70966. (fasc. XV. fr. 5.) 554. 1473. június 9. (f. IV. p. penthecostes) Buda [Bathor-i István országbüó a budai káptalanhoz] pünkösd utáni szerdán (jún. 9.) Kerekeghaz-i Gergely és [Naghbessenyew-i] Mihály felesége: Anasztázia nevében panaszt tettek. Az elmúlt Kisasszony napja előtti napon (szept. 7.), amikor Selezy (dictus) Simon, a
