Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)

Oklevélkivonatok

nek lánya: Margit (nob. relig.), a Patak-i Szent Anna-kolostor klarissza apácája, személyesen, és bevallást tettek. Mivel István mester Wza fiának: néhai Imrének és így Imre fiának: Andrásnak és lányának: a mondott Margitnak is össszes magyarországi birtokrészeit és birtokjogait a királytól a maga és említett fiai részére felkérte, Margit pedig - miután testvére (fr.): András meghalt -, atyai birtokrészeinek összes birtokjogát, úgymint a Zemplén megyei Tolchua, Horwaty, Wyfalu, Kwghpatak, Komlós, Belcheuke, Kyulcheuke, Sara és Chergew birtokokon levőket - akár örökség, akár királyi kegy, vásárlás, csere, leánynegyed, szerzemény, hitbér vagy bármi más címen illetik - maga számára semmiféle jogot fenn nem tartva, örökjogon és visszavonhatatlanul István mesternek meg fiainak: Jánosnak, Andrásnak és Péternek, valamint örököseiknek adja. István és fiai pedig a néhai Imre, a meghalt András és Margit Zemplén megyei Torona birtokon levő birtokrészét amely őket az említett királyi adomány révén illeti - a jövőben mindenféle haszonvételekkel és tartozékokkal együtt, ti. telekhelyekkel, erdőkkel, rétekkel, cserjésekkel, hegyekkel és szőlőkkel, valamint ebben a faluban álló forrás részével (portioné fontis in eadem vÜla staturientis) Margitnak adják örökjoggal és visszavonhatatlanul. István - fiai nevében is Margitnak lehetőséget ad arra, hogy Torona-i birtokrészt a Patak-i Szent Anna-kolostornak adhassa. Ha István mester és fiai Wza fia: Imre bütokait, birtokrészeit és bütokjogait a küályi adomány értelmében nem tudnák megtartani, akkor ezek Margitra szállnak vissza. Átírta Zsigmond király 1397. március 31. után kelt privilégiumában, amely Pelsőci Bebek Detre nádor 1398. szeptember 1-jei tartalmi átírásában maradt fenn, ezeket Zsigmond király 1400. február 10-én írta át. DL 70715. Zsigmondkori okit. I. 4296. sz. 180. 1396. ápriüs 22. (sabb. a. Georgii) A leleszi konvent előtt Drag (magn.) máramarosi ispán, famulusa: Daronch-i László fia: Bertalan, Drag és annak fiai: Sandrinus és György, valamint Oláh (dictus) János fia: László nevében, tiltakozást tett. NaghMyhal-i György fia: János (mag.) Kupán és Weresmarth földeket (terras) tartozékaikkal együtt - amelyek emberemlékezet óta Kyralhaza nevű bütokukhoz tartoznak -, azon a címen, hogy Zelews oppidumhoz tartozó földek, és a Zelews oppidum által Nyaláb váruknak örök időkre szolgáltatandó tíz hordó (tunella) bort a vártól el akarják választani, és a küálytól a maguk számára kérték föl. A királyt a földek eladományozásától és a tíz hordó bornak Nyaláb várától történő elválasztásától, NagMyhal-i Jánost a jószágok felkérésétől eltiltotta. Tartalmilag átírta Szapolyai István nádor 1498. november 5-én. DL 71068. 9. - Ezt átírta II. Ulászló 1506. november 14-én. DL 71101. Doc. Val. 486. - Zsigmondkori okit. I. 4355. sz. 181. 1396. augusztus 22. (f. ÜL a. Bartholomei) Domonkos leleszi prépost és a konvent tudtul adja, hogy megjelent előtte személyesen az egyik részről Akly-i János fia: Mátyás - kinek személyazonosságát Orozy-i Loránd és Saswar-i Tamás fia: Imre igazolták -, a másikról pedig Drag vajda (magn.) máramarosi ispán képviseletében a leleszi konvent ügyvédvalló levelével Daronch-i László fia: István, és bevallást tettek. Mátyás és Drag vajda bütok- és malomrészükre nézve örök érvényű bütokcserét tettek. Mátyás az Akly-i birtokrészének felét, azaz az egész birtok negyedét, ama tartozékaival, haszonvételeivel, szőlőhegyeivel, hegyeivel, szőleivel és bor- és hegyjövedelmeivel együtt, amelyek az említett negyedrészhez tartoznak, a vajdának adta örökjogon