C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

1036 Aug. 15. (in assump. Virginis) A vasvári káptalan emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előttük Salamon-i István fia: Miklós fia: György és a következő bevallást tette: Salamon birtokon lévő teljes részét minden haszonvételével és tartozékával elzálogosítja Azzonfalva-i bán fia: Ferenc mesternek ötven, 100 újdénáros forintért szavatossággal visszaváltásig oly módon, hogy csak saját pénzével válthatja vissza, másnak a visszaváltásig nem bocsáthatja zálogba. Papíron, hátlapjának közepén pecsét darabkáival. DL 86295. (Ostffy cs. lt.) 1037 Aug. 15. (in asscens. Virginis) A zágrábi káptalan emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Bekethynch-i [Beke fia: Tamás fia:] János a leányai: D[ar]hko és Dorottya, meg Beke fia: László leányai: Kathruska és [Maricha], valamint a mondott Tamás leányai, azaz János carnalis soror-ai: Margit és Margunda nevében terhükkel és a következő bevallást tette: ő a Körös megyei Bekethynch-en lévő teljes birtokrészeiket minden haszonvétellel és tartozékkal, amelyek a birtok határain belül, de most idegen kézen vannak és őt meg a leányokat és az asszonyokat illetik örökség jogán, elcseréli Decche-i Roh fia: László fiainak: Istvánnak, Jánosnak és Andrásnak meg örököseiknek Koyan[ow]ch falujára - Decche birtok tartozékára - meg 20 aranyforintra örökre átadják nekik, abban maguknak semmi jogot fent nem tartva, szavatosságot vállalva azokra. Az oklevelet függőpecsétjükkel erősítették meg. Hiányos, foltos hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. HDA Acta Paulinorum, Garig 5-11. (DL 35491.) - Levt. Közi. 10. (1932) 273, reg. 1038 Aug. 16. (Strigonii, f. II. p. assump. Marié) Zs. emlékezetül adja, hogy de pietate regia, que magis misereri sólet, quam ulcissci, Zend-i László Abaúj megyei nemest a nota seu labe proscriptionis, amelyben őt a Garai Miklós nádor által Abaúj megye nemessége részére prope civitatem Cassa de nostro speciali mandato tartott congregatio generalis-on mint emanatorem et portitorem falsarum litterarum elítélték, prius scita et specialiter visa debilitate sui corporis, videlicet ambabus manibus aborbatum ac mutilatum, decernentes in totali premissa inabilem(!) et impossibilem, úgy döntött ex consensu, voluntate et consilio prelatorum barronumque nostrorum, különösen Maroth-i János volt macsói bán könyörgésére, hogy kegyelmet ad a fő- és jószágvesztés alól Lászlónak, egyúttal megparancsolja minden bírói hatóságnak meg Abaúj megyének, hogy a mondott Lászlót a korábbi ítélet miatt zaklatni ne merészeljék, máshogy tenni ne merjenek. Az oklevelet elolvasása után adják vissza felmutatójának. - Cbmmissio propria domini regis.

1 Átírták Lasztóci Domokos abaúji alispán és a szolgabírák 1423-1425 között kelt, az évi dátumot és napi keletet nélkülöző oklevelükben Szendi György fia: László kérésére. Papíron, hátlapján három gyűrűspecsét nyomával. DL 32501. (Mokcsay letét.) 1 Az átíró oklevél élén jobbról. 1039 Aug. 18. (15. die f. IV p. ad vinc. Petri) A váradi káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. jún. 22-i parancsára (850) Thwised-i Mátyás, Pachal-i Kilián és Borswa-i János királyi emberekkel Zederken-i Jánost, az egyházukban lévő