C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

János fia: Gergely, Loránd fia: János fiai: Mihály és János, Mihály fiai: Már­ton és György, Boda (dictus) Benedek fiai: Imre és Balázs, István fiai: Egyed és Péter, Tamás fiai: Balázs és Péter, Péter fiai: Jakab, másik Jakab és Pál, Miklós fia: Miklós és e Miklós fia: Bertalan ellenében arról, hogy nem tört fegyveresen Mihály fiai: Márton és György Gench-i házára, ott talált famili­árisaikat, Istvánt és Demetert nem verette meg és nem sebeztette meg, De­meternek egy jó lovát és a mondott János fia: Gergely familiárisa lovát Gench birtokról nem vitette el, továbbá a birtok szántóföldjéből nem foglalt el egy részt és nem is használja azt, valamint a nemesek Gench-i házait és az említett János fia: Gergely in fluvio Rabe álló malmát nem gyújtatta fel, a birtokhoz tartozó erdejükben nem vágott ki fákat és rétjüket nem kaszál­tatta le, végül Gergely familiárisától Zenthpethurfolva birtokon saját kúri­ája ajtajában nem vette el ingét (tunica) és szekercéjét. Papíron, hátlapján gyűrűspecsétek nyomával és töredékével. DL 43549. (Múz. törzsanyag, Jankovich-gyűjt.) - Fejér X/6. 601., ápr. 30-i kelettel. (Nagy Gábor gyűjt.) 465 Ápr. 26. (Cassovie, f. LT. p. Georgii) Dionyssius filius condam Ladislai de Lossonch bani emlékezetül adja, hogy ő minden közte és Uyvaras-i néhai Gergely diák fia: János diák meg fia: Antal és leányai közötti peres ügyek­ben keletkezett mindenféle oklevelet érvénytelenít, signanter enim in eo, ut nos per litteras adiudicatorias viri magnifici comitis Petri de Peren, iudicis curie regié maiestatis ad capud ipsius Johannis litterati quinquagesimo nostro(I) quartodecimo die festi Beati Georgii martiris nunc venturo iura­mentum prestare deberemus et debuissemus; eundem Johannem litteratum commissimus, imo committimus super omnibus premissis expeditum dictum­que iuramentum super eorundem(!) relinquendo. 1 A kelet és az év között írva: Dictasque litteras inquisitorias, evocatorias et iuramentales ei in spem restitui faciemus. Papíron, a szöveg alatt gyűrűspecsét nyomával. DL 39928. (Balpataky cs.) 1 E rész leírásába valami hiba csúszhatott, mert ebben a formában értelmezése nehéz­ségekbe ütközik. 466 Ápr. 27. (Cassovie, f. III. p. Georgii) Zs. emlékezetül adja, hogy személyesen megjelentek előtte Perényi néhai Imre fiai: János és István egyfelől, másfe­lől Vytan-i Anyus (dictus) István fia: János és másik István fia: Mátyás szintén személyesen - a maguk, továbbá János fiai: Vitális és István, Má­tyás pedig fiai: János és András nevében ügyvédvalló levél nélkül, de terhü­ket vállalva - és a következő bevallást tették: Imre fiai: János és István az Abaúj megyei Kwthlin birtokukat - kivéve egy nagy kaszálót, amely a bir­tokhoz tartozik -, quod ipsi Johannes et Stephanus pro se reservassent minden haszonvételével és tartozékával, továbbá azokkal az erdőkkel, szántóföldekkel, bozótosokkal, amelyek a nagy kaszáló határain belül van­nak, igaz és ősi határaik között örökre elcserélik a vitányiak Sáros megyei Ohennengh birtokáért, valamint az ahhoz tartozó haszonvételeiért és tar­tozékaiért. A felek kölcsönösen szavatosságot vállaltak a birtokokra, továb­bá kikötötték, hogy az egyezséget megszegő fél 100 budai márkában

Next

/
Thumbnails
Contents