C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

310 Márc. 23. (Strigonii, f. III. a. annunc.) Az esztergomi káptalan emlékezetül adja, hogy Péter mester esztergomi kanonok és az esztergomi egyház oldalán alapított Szűz Mária-kápolna igazgatója azt a bevallást tette, hogy ő a budai várban, a nagyobbik háza mellett lévő kisebbik házát a Szent György utcában versus superiorem partém adiacentem, amely a kápolnához tartozik, minden haszonvételével és tartozékával együtt Grais (dictus) András vargának in heredes heredum pro utiliori conservatione in perpetuum feudum et in emfitosin pro certo annuo censu adta a káptalan különleges egyetértésével és akaratával; András pedig úgy vette bérbe a házat, hogy ő és utódai kötelesek dictam domum edificare et reformare, edificatam et reformatam illesam cum suis edificiis et tecto semper propriis suis expensis conservare, singulisque annis pro ipso annuo censu sedecim florenos puri auri in duobus terminis, videlicet octo florenos octavo die festi Sancti Georgii et residuos octo octavo die festi Beati Michaelis archangeli semper successivis temporibus postpost(!) sese sequentibus sub pena dupli, si neglexerint, prefato magistro ipsius capelle rectori suisque successoribus perpetuis temporibus plene et integre solvere; hogyha András vagy utódai a házat időközben eladni, elajándékozni vagy maguktól elidegeníteni szeretnék, azt ugyanezzel a teherrel és éves cenzussal bárkinek megtehetik. A privilegiális oklevelet a nagyobbik pecséttel erősítették meg. Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. Esztergomi kápt. mit. 46-2-5. (DF 237658.) - BTOE III. 72/819 - Egyszerű, 1513-1521 között keletkezett másolata: Uo. 47-1-7. (DF 238154.) - A másolat keletkezésének idejét a másolatot tartalmazó papírfüzetben többször előforduló Bellyéni Albert mester kézjegye keltezi, vö. Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. 363. 311 Márc. 23. Szeben. Szeben város tanácsa bizonyítja, hogy Rungemulde és Stinkenbrunn földek tizedét emberemlékezet óta a vízaknai plébános szedeti. - Z-W IV. 184. (Vízaknai ev. egyházközség lt. - Átírta Rákóczi György 1649-ben. Szász nemzeti lt.) 312 Márc. 23. Róma. V Márton pápa teljes bűnbocsánatot engedélyez Györgynek, a pécsi egyházmegyei kunisinci Szűz Mária-egyház plébánosának. - Lukcsics I. 554. (Reg. Lat. vol. 237 fol. 58.) 313 Márc. 24. Kalló. Márki Antal szabolcsi alispán és a négy szolgabíró oklevele a Kallói Szaniszló fia: János és Kallói Lőkös fia: Miklós peréről utóbbi egyik napkori jobbágyának elfogása ügyében. - Szabolcs II. 91/330. (DL 54347. - Kállay cs.) 314 Márc. 24. Róma. V Márton pápa hordozható oltár használatát engedélyezi a zágrábi egyházmegyei Blagaji László feleségének: Klárának. - Lukcsics I. 555. (Reg. Lat. vol. 237 fol. 62.) - Lukinovic VI. 94/83. 315 Márc. 25. (octavo Kai. Apr.) Zs. előtt Bozeen-i Groíf György (egr.) bemutatta Zs.-nak a Pozsony megyei Naghlegh birtok és a benne lévő királyi jog adományozásáról szóló, titkos pecséttel ellátott nyílt, valamint a pozsonyi káptalan e birtok iktatásáról szóló privilegiális oklevelét, kérve, hogy azt privilegiális oklevelével átírva erősítse meg az ő és utódai részére. Az okleveleket (ZsO VII. 2399. és VIII. 102.) György szolgálataira tekintettel Borbála királyné, a főpapok és bárók beleegyezésével és tanácsából örök időre