C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007)

260 Márc. 3. (50. die oct. epiph.) Perényi Péter országbíró bírói intézkedése. Mi­dőn 1420-ban böjtközép nyolcadának 26. napján (ápr. 14.) törvényszéket tartott, Abolma-i Leusták (Maroth-i) János bán képviseletében bácsi kápta­lani levéllel bemutatta Rozgonyi Simon országbíró 1413. szept. 4-én kelt oklevelét (ZsO IV 1049.) i 1 majd kijelentette, hogy Zantho-i Morhardus/ Marhardus fia: Miklós és Mihály fia: Jakab a részükre ítélt esküt non vero et iusto modo, ut regni consuetudo requireret, sed indebite deposuissent, ezért János bán meg kívánja idéztetni őket. Bár az országbíró megidéztette őket a királyi és a bácsi káptalan emberei révén pünkösd nyolcadára (jún. 2.), a per tárgyalását ekkor perhalasztó levelével Jakab-nap nyolcadára ha­lasztotta. - Ekkor Abolma-i Leusták János bán képviseletében nádori levél­lel Miklós és Jakab ellen úgy érvelt, hogy azok az esküt nem az ország szo­kásának megfelelően, hanem aliter utputa cum hominibus ignobilibus de­posuisse, és jogegyenlőséget kért. Ezt hallva Aranyan-i Mihály Miklós és Jakab képviseletében bácsi káptalani levéllel azt válaszolta, hogy Miklós és Jakab a részükre megítélt esküt non indebite, sed rite et legittime de­posuissent és ez ügyben ők elismervénnyel rendelkeznek, amelyet nem most, hanem egy későbbi időpontban hajlandók bemutatni. Ezért az or­szágbíró úgy ítélt, hogy az alperesek az elismervényt mutassák be Mi­hály-nap nyolcadán. - Mihály nap nyolcadáról az oklevélbemutatás az or­szágbíró perhalasztó levele értelmében 1421 böjtközép nyolcadára (márc. 5.) került. Ekkor Abolma-i Lőrinc János bán képviseletében hiába várta Mihály fiát: Jakabot, nem jelent meg, ezért az országbíró őt bírságban el­marasztalta, és a felperes kérésére írásban kérte a bácsi káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében a királyi ember az elismer­vény bemutatására és a három márka bírság megfizetésére idézze meg Mi­hály fiát: Jakabot a királyi jelenlét elé keresztelő Szent János születése ün­nepének nyolcadára, majd tegyenek jelentést. - Az oklevélbemutatás erről a nyolcadról halasztással 1422 György-nap nyolcadára került. Ekkor Ze­lews-i Fülöp diák János bán nevében kői káptalani levéllel bemutatta a bá­csi káptalan királynak címzett válaszlevelét az idézésről, miszerint Ka­kath-i Pál királyi és Lőrinc klerikus káptalani emberek pünkösd utáni ked­den (1421. máj. 13.) megidézték Mihály fiát: Jakabot Zantho birtokon lévő részén keresztelő Szent János születése ünnepének nyolcadára. - György­nap nyolcadán azonban hiába várta őt Fülöp diák, nem jelent meg, amiért az országbíró őt a szokott bírságban és a meg nem fizetett eddigi bírság két­szeresében marasztalta el, valamint János bán ügyvédje kérésére írásban kérte a kalocsai káptalant, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek je­lenlétében a királyi ember idézze meg Mihály fiát: Jakabot három vásáron történő kikiáltással a királyi jelenlét elé az elismervény bemutatására meg a kilenc márka bírság megfizetésére mindenszentek nyolcadára, biztosítva őt, hogy akkor is véget vet a pernek, ha nem jelenik meg és a bírónak meg a másik félnek járó bírságot nem fizeti meg, majd tegyenek jelentést. - Min­denszentek nyolcadán (1422. nov. 8.) Zelews-i Fülöp diák János bán nevé­ben országbírói levéllel bemutatta a kalocsai káptalan válaszlevelét a há­rom vásáron történő kikiáltásról, miszerint Zenthlazlo-i János fia: István

Next

/
Thumbnails
Contents