A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
már futott miniszteri utasítás, amely e szervet leállította. 45 Ez a szerv nem hibás azért, hogy nem tudott fellépni, hiszen fel sem léptették. Ugyanez a bekezdés arról beszél továbbá, hogy a miniszterhelyettes parancsnokokat váratlanul érte a tüntetés betiltásáról szóló PB határozat. Ez igaz. Később arról beszélnek, hogy a miniszter nem adott ki rendelkezéseket a tüntetéssel kapcsolatos határozat végrehajtásának módjáról. Piros első naptól kezdve nálunk maradt, a Központi Vezetőség üléséről vissza se ment, és helyettest nem bíztak meg a belügyben - mondja az értékelés. Ezt nem is tudtam. Ez olyan megállapítás, ami nagyon komoly dolgot vet fel. Én úgy emlékszem, hogy Piros nem volt mindig itt. A Politikai Bizottságnak akkor már nem volt tagja, tehát neki a helyén kellett volna ülni. Ezt a dolgot tisztázni kell. 46 Még egy megjegyzésem van. A 4. oldal 5. pontjában az van, hogy „az AV feloszlatása után (ÁVH már 1953 óta nem létezett)". Ez sem igaz. Megvolt. Én mikor a börtönből kijöttem, találkoztam ezzel a szervvel. Ha pedig a jogi helyzetét nézzük, akkor így kell bevenni az anyagba. 47 Még egy megjegyzésem van. A 2. oldal 3. pontja úgy szól, hogy „a KV határozatai érvényesítésére irányuló törekvések azonban, csak részben jártak sikerrel. A párt vezetésében Rákosi és Farkas akadályozták ezt. A BM vezetésében Dékán 48 személyi felelőssége miatt lassította elsősorban a rehabilitációt, és Piros 45 Gerö Ernő 1956 november végén az 1956-os eseményekről írt értékelésében azt állítja, hogy az államvédelem „nem állott feladata magaslatán" és nem hívta fel a pártvezetés figyelmét az ellenzék szervezkedésére. Gerő az államvédelmet azzal próbálta mentegetni, hogy a PB megtiltotta az áv. szerveknek az operatív munkát Nagy Imre körében és pártkörökben, amelyek frakciós jelleggel szervezkedtek. Ilyen PB-határozatról nincs tudomásunk, de az tény, hogy a belügyminiszter 1956. szeptember 20-án kelt, 85. sz. parancsa előírta, hogy „Fel kell számolni az ideológia, kultúra, sajtó, tudomány területén az elhárító munka olyan jellegét, amely a párton belüli, vagy a párt körül lévő politikai áramlatok ellen, egyes helytelen nézeteket hangoztató személyek ellen irányul." (ÁBTL 1956. előtt kiadott ÁVH parancsok és utasítások) Hegedűs András a szovjet nagykövettel 1956. június 19-én folytatott beszélgetése alkalmával megerősítette a Gerő által leírtakat: „Az állambiztonsági szervek nem biztosítják a szükséges megelőző intézkedések bevezetését, amelyek lehetővé tennék a pártvezetés számára, hogy idejében tudomást szerezzen az ellenzék terveiről és megelőzze azokat." (Szovjetszkij Szojuz i vengerszkij krizisz 1956 goda. Szerkesztette: V. Ty. Szereda-A. Sz. Sztikalin. ROSZSZPEN, Moszkva, 1998. 90-91.) 46 Piros László 1955. áprilisától 1956. október 23-ig az MDP Politikai Bizottságának póttagja volt. 47 A Minisztertanács 1953. július 17-i ülésén hatálytalanította a Minisztertanács 4353/1949. sz. rendeletét és 500/6/1953. sz. határozatával elrendelte az ÁVH, mint önálló szerv megszüntetését és összevonását a Belügyminisztériummal. (MOL XIX-A-83-a 87. d.) Az MDP Politikai Bizottsága 1955. december 8-i határozatával döntött úgy, hogy az államvédelem erősítése és ütőképességének növelése érdekében Belügyminisztériumon belül három főcsoportfőnökséget - államvédelmi, rendőrségi, illetve határőrség és belső karhatalom - hozzanak létre. Az 1956. január l-jével életbelépő szervezeti átalakítások közé tartozott az államvédelmi kollégium létrehozása is. (MOLM-KS 276. f. 53. cs. 260. ő. e.) Az elfogadott határozatban: „Kialakították a szervezetileg egységes Belügyminisztériumot és megszűnt az államvédelem különállása." 48 Dékán István 1945-től 1950-ig az ÁVH-nál teljesített szolgálatot, 1956 júniusától belügyminiszter-helyettes volt. 985
