A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Szigorúan bizalmas! Készült 3. pl. Szné. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság [1957] december 10-i üléséről 1. Büntetőpolitikánk egyes kérdéseiről BISZKU BÉLA elvtárs:

26 Mi Nezvál elvtárssal kaptunk korábban a Politikai Bizottságtól megbízást a jelentés elkészítésére.

27 A kérdés azért merült fel, mert egyrészt túlzsúfoltság van a börtönökben.

28 A másik ok, amiért ezt a jelentést be kellett hozni a Politikai Bizottság elé, hogy az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések [sic!] száma. A kérdés úgy merült fel, hogy bizonyos eseteknél enyhíteni vagy meg kell szüntetni az ítéleteket, ugyanakkor pedig intézkedéseket kell tenni, hogy az ellenforradalmi szervezkedésért a bíróságnak átadott személyek ügyében a bűncselekményeknek megfelelően súlyos ítéletek szülessenek. Erre az utóbbira a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak a rendeletei

29 törvényes Hozzászólását közli: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1. kötet, i. m. 616-618. ~

7 A Politikai Bizottság 1957. július 2-i ülésén született ilyen határozat. L. az 1. sz. dokumentumot. Az előterjesztés szerint a börtönök és büntetés-végrehajtási munkahelyek befogadóképessége 18440 fő volt. A bíróságok által 1957. október 3 l-ig börtönbüntetésre ítéltek száma 21 686 fő volt, az adott időszakban 19 178 személy (13 583 elítélt és 5595 előzetes letartóztatott) volt börtönben, de a büntetésvégrehajtás-megszakítások és halasztások miatt azzal lehetett számolni, hogy az év végére az elítéltek száma 25-26 000 főre nőhet. A hivatalos közlönyben meg nem jelentetett, 1956. november 22-én hatályba lépő 1956. évi 22. sz. tvr. rendelkezései alapján vádirat nélkül bíróság elé lehetett állítani azokat, akiket a szovjet belbiztonsági egységek, „vegyes járőrök", illetve később a karhatalom gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, lőfegyver jogtalan használata közben tetten ért. Ezt egészítette ki az 1956. évi 28. sz. tvr., amely a rögtönbíráskodást általános érvénnyel katonai hatáskörbe utalta. A katonai bíróságok hatáskörébe utalandó bűncselekmények körét, illetve azt, hogy mely esetekben szabható ki halálbüntetés, az 1956. év 32. sz. tvr. pontosította. A rögtönítélő bíróságok jogintézményről és gyakorlati alkalmazásáról 1. KAHLER Frigyes: Joghalál Magyarországon 1945-1989. Zrínyi, Bp., 1993.40^6. A megtorlás eszköztárát kiszélesítette még az Elnöki Tanács 1956. évi 31. sz. törvényerejű rendelete a közbiztonsági őrizetről, illetve az 1957. évi 4. tvr. az ún. gyorsított eljárás bevezetéséről, ahol a büntetés legtöbb esetben halál volt. 942