A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Az előterjesztésben az Elnöki Tanács néhány helyen meg van említve: második oldalon magába[n] a szövegbe[n], 6. § 2. bekezdésében szerepel egyszer. 64 Végül az egész rendeletnek a végén megint a 19. szakasz első bekezdésében, amikor azt mondják, hogy: „A felelősségre vonást az Országgyűlés elnöke, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa..." 65 Felvetem a következőt: nem volna-e célszerű ebből az egészből kihagyni az Elnöki Tanácsot. Tudniillik arról van szó, hogy alkotmányunk és törvényeink értelmében nekik ezek a jogai ettől függetlenül biztosítva vannak. Úgy van, hogy ha az Országgyűlés nem ül össze, annak hatáskörébefn] az Elnöki Tanács jár el. Amikor mi azt mondjuk, hogy „rendkívüli esetekben", akkor mi kissé vitássá tesszük az Elnöki Tanácsnak ezt ajogát. Ha mi elhagynánk, többet mondanánk. Azt is elhagynám, hogy a felelősségre vonás tárgyában „kizárólag" az Országgyűlés dönt. Vitás kérdéseket illetően itt van a vádemelés. Ezt muszáj megcsinálni, mert ennek ez a logikája. Nem kell mindjárt letartóztatni, ha tetten érik valahol. NEZVÁL FERENC elvtárs: Nem a letartóztatáshoz, hanem a vádemeléshez szükséges a mentelmi jog felfüggesztése. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: A párt Központi Bizottságát nem ajánlanám a jogoknál felvetni. Benne van a Hazafias Népfrontba[n]. A szakszervezetet sem feltétlen szükséges felvetni, mert a Hazafias Népfrontban ez is benne van. Ez egyébként a jövőben már világosan tisztázva lesz, mert konkrét jogai vannak a Hazafias Népfrontnak. TÍMÁR ISTVÁN elvtárs: Az Elnöki Tanácsot azért vettük be, mert ki akartuk domborítani, hogy ez a szerv illetékes dönteni az Országgyűlés ülésszakai között. Kétségkívül ha nem vesszük be is, az alkotmány értelmében ezt a jogkört az Elnöki Tanács gyakorolhatja. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy ez a „rendkívül sürgős esetekben" is arra utal, hogy a jogkört alapvetően és döntően az Országgyűlés, ne pedig az Elnöki Tanács gyakorolja. Ha ezt nem domborítjuk ki, akkor olyan színezete lehet, hogy az Elnöki Tanács döntsön, és az az általános. Nem volna helyes, ha mindazokat, ami a képviselők felelősségre vonása címe alatt fel van sorolva, az Elnöki Tanács jogkörébe utalnánk. Mi úgy érezzük, helyes, ha ilyen esetekbe[n] csak az Országgyűlés hatáskörébe lehet utalni és nem is olyan sürgős, hogy ne lehessen megvárni az Országgyűlés időszakát. RÓNAI SÁNDOR elvtárs: Kádár elvtárs álláspontját tartom helyesnek, a 6/2. §-t illetően. Méginkább azt tartom helyesnek, hogy Tímár elvtárs felszólalt és azt mondta, hogy rendkívül sürgős esetekben is a mentelmi bizottság állapítsa meg a tennivalókat. Ebben Az említett helyen az Elnöki Tanács olyan összefüggésben szerepel, hogy sürgős esetben, ha az Országgyűlés nem ülésezik, döntést hozhat mentelmi ügyekben. 65 A teljes mondat így szólt: „A felelősségre vonást az Országgyűlés elnöke, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy valamely országgyűlési bizottság, illetőleg az országgyűlési képviselők kez­deményezhetik." 997

Next

/
Thumbnails
Contents