A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

KÁDÁR JÁNOS elvtárs: A hibák kijavítására való következetlen törekvés. Kiss KÁROLY elvtárs: Persze voltak megszakítások és visszaesések, minthogy a párton belül is voltak visszaesések és ingadozások. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: 1953-ban már mindenki tudta, hogy ki a bűnös, mégis sokan csak 1956-ban jöttek ki a börtönből. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Van most olyan közkeletű fogalom, hogy kezdetben minden ment és a munkásosztály legjavát vitték oda. Emlékszem én az államvédelmi vezérkarból néhány olyan negatív jellemvonású egyénre, akiről nehéz volna azt mondani, hogy a munkásosztály legjobbjai közül került ki. Ott volt pl. Száberszki.

54 Ö is a legjobbja volt a munkásosztálynak? Ezek eszelős kispolgárok voltak. FEKETE KÁROLY elvtárs: Száberszki saját magát figyeltette. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Véleményem szerint személyi kultuszról beszéljünk és arról a csoportról, amely ezt a magyar pártban meghonosította. Nevezzük meg, hogy a párt vonalán Rákosi és Farkas volt ennek a feje. Túl sokat nem tudunk osztozkodni, mert ha azt mondjuk, hogy Dékán, senki sem érti. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Azért helyes Kádár elvtárs megfogalmazása, mert segíti széjjelválasztani e nagy állomány becsületes embereit attól a kis csoporttól, amely gazember. Nem lehet vádolni az egész intézményt, de egy csoportot igen. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Maradjunk meg a személyi kultusznál, mert az a forrása a hibáknak. De a másik oldalt se engedjük el olcsón, ott is meg kell mutatni, hogy az osztályellenség táborába átment Nagy Imre-Losonczy-féle árulók miért harcoltak az államvédelem feloszlatásáért. Világos, hogy azért, mert a Népköztársaságot akarták megsemmisíteni. Itt van ez a betyár telefon história. Egy nő telefonált, hogy holnap reggel az ÁVH-t feloszlató rendeletnek meg kell jelenni. A férfi, akinek telefonált azt válaszolta: nem biztos, hogy ez jó lesz, mert méginkább megvadulnak az emberek. Erre a nő azt válaszolta: ne törődj semmivel, ez utasítás. És másnap megjelent a feloszlatásról szóló rendelet.

55 BISZKU BÉLA elvtárs: Ne vegyük be a határozatba, de mégis meg kellene bízni az Adminisztratív Osztályt és a PTO-t, hogy erősítse meg a belügyi pártszervezetet. Száberszki Józsefről (1904-1953) van szó. 1945 és 1948 között Péter Gábor munkatársa a politikai rendőrségen, majd a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. 1953 januárjában, Péter Gábor letartóztatását követően öngyilkos lett. 55 Nagy Imre 1956. október 28-án rádióbeszédében jelentette be, hogy a kormány feloszlatja az Államvédelmi Hatóságot. Ezt követően a Magyar Nemzet 1956. november 30-i számában Dr. Münnich Ferenc belügyminiszter nyilatkozatában tényként jelentette ki ugyanezt. 991