A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Szeretném felvetni az elvtársaknak, hogy amikor ebben a határozatban az államvédelmi szervezet évekkel ezelőtti vaskos hibáiról beszélünk, bele kellene venni, hogy ennek egy része az volt, hogy a hatalom átvétele után a társadalmi nevelőmunkát adminisztratív intézkedésekkel akarták helyettesíteni. Pár éven keresztül jellemző volt az államvédelem munkájára, hogy mindenkire rámentek, aki nem értett egyet. Falun pl. olyan emberekre mentek rá, abból a koncepcióból kiindulva, hogy ellenség, aki nem értett mindenben egyet. Az a hosszú évekig tartó társadalmi nevelőmunka, amely a szocializmust építő országokban a hatalom átvétele után indult meg a párton, tömegszervezeten és azok kifelé való hatásán keresztül, ezt próbálták nemcsak nálunk, hanem a szomszédos népi demokratikus országokban is adminisztratív eszközökkel helyettesíteni. Ennek az alapját a személyi kultusz adta meg, annak a talaján vált ez lehetővé. Ha nem lett volna olyan elmélyült személyi kultusz, akkor azok az egészséges megnyilvánulások, amelyek az államvédelmi hatóság vezető és középfunkcionáriusai között voltak, elsősorban a munkásokból jöttek között, tudtak volna érvényesülni. Mert voltak olyanok is, akik azt mondták: nem tudom ezt végigcsinálni, mert ez elejétől végig koncepció. De ezeken is elverték a port. Itt van pl. Horváth Gyula esete, aki a kezébe adott ügyből, amivel foglalkozott, látta, hogy csinált ügy és megmondta, hogy ő ezt nem vállalja. Felette 10 évet mondtak ki.

52 Ha nem az a hallatlan személyi kultusz lett volna, akkor ezek az erők erősebbek lettek volna. Nem tudom mit gondolnak az elvtársak, helyes-e ebben a határozatban említést tenni erről, de itt mindenesetre meg kell mondani, hogy ennek a légkörnek és tevékenységnek, amely a negatív oldalát adja a hatóság 12 éves munkájának, része volt egyes tanácsadóknak is. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Nem ide tartozik. Kiss KÁROLY elvtárs: Tudjuk, hogy milyen szerepük volt egyeseknek a koncepciós ügyekben.

53 Az a jelszó, amely a mi fegyveres szerveinkben ment 1949—50-től, hogy Rákosiért és a hazáért előre - hallatlanul romboló és káros volt. Az 195 l-es katonai gyakorlat jelszava volt ez. Ha jött egy hang, akkor csinálták az ügyeket. A nevekkel kapcsolatban. Nem lehet olyan anyagot adni, hogy a legmarkánsabbakat ne említsük meg, mint pl. Péter. De azt meg kell mondani, hogy 1953 óta Piros és Dékán szerepe a hibák kijavítására irányuló törekvés volt. 52 Horváth Gyula (1912-1974) 1945 és 1948 között az MKP, illetve MDP X. kerületi bizottságának osztályvezetője, illetve titkára. 1949-ben az ÁVH Határfolyam és Légirendészet vezetője júniusig, amikor letartóztatták és 15 évi kényszermunkára ítélték. 1954-ben ügyét felülvizsgálták és rehabilitálták. 1954-1956-ban az Egyesült Izzóban a pártbizottság titkára. 1956-ban a BM-ben a Katonai Elhárító Főosztály vezetője. 1957-től 1960-as nyugdíjazásáig a BRFK Politikai Nyomozó Főosztály vezetője. Kiss Károly valószínűleg Bjelkinnek a Rajk-per előkészítésében játszott szerepére utalt. A szovjet tanácsadókkal kapcsolatban 1. még KAJÁRI Erzsébet: A magyar Belügyminisztérium szovjet tanácsadói. Múltunk, 1999/3. sz. 220-227. 990