A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
végrehajtotta Rákosi és Farkas akadályozó utasításait." Ez is olyan politikai megállapítás, amit alaposan meg kell nézni. Úgy néz ki, hogy Dékán és Piros került be alapjaiban ebbe az egész játékba? Vigyázzunk erre. Helyes, hogy az elvtársak igyekeznek lezárni a dolgokat. Még gyengeség ebben az anyagban, hogy azt mondják: az államvédelemben helytállt elvtársak szinte igénylik, hogy ők szilárdan és biztosan álljanak ilyen értékelés után, de felvetik a kérdést, hogy az állományban vannak még kevesen, akik ezt az évet politikailag nem heverték még ki, és persze ettől nehéz is megszabadulni. Olyan határozat kell, amelyben határozott fellépéssel ki kell állni. Úgy érzem, hogy a pártvezetőségnek 1 éves munkája és a mostani értékelés jogossá teszi, hogy erkölcsi-politikai súllyal fellépjenek bárkivel szemben. Helyeslem, hogy a demagógiát lezárjuk. A párton belül is le kell egyszer ezt a kérdést zárni, mert vannak még párttagok, akik nem szabadultak még meg attól, hogy sok mindent az ÁVH nyakába varrjanak. Aktíván is felvetődnek dolgok ezzel kapcsolatban. Végelegesen le kell ezt a kérdést zárni. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Az a helyzet jelenleg a párt közvéleményében is és a Belügyminisztériumban dolgozók között is, hogy a múlt értékelésében nincs egységes vélemény. Vannak helytelen nézetek is. Épp ezért kellene egy olyan passzus, amely kimondja, hogy jelenleg a párt közvéleményében az államvédelmi munka múltbeli eredményeit illetően helytelen nézetek vannak ilyen vagy olyan irányban, ezért a Politikai Bizottság szükségesnek tartja leszögezni a következőket... Figyelembe véve, hogy az elvtársak nagy része a múltra nem is gondol, bár ez fontos tapasztalatokat ad, javaslom, hogy nevezzük meg, ne úgy mint ÁVO, hanem az államvédelmi munkáról beszélve úgy, ahogy ez a szerv 1945 óta különböző szervezeti változásokon ment keresztül. Mielőtt az értékelésre rátérnék, felvetnék néhány elvi szempontot. Első a párt, az állam és az államvédelem viszonya. Itt meg szeretném a következőt mondani. A Szovjetunióban van egy egészen kategorikus álláspont ebben a kérdésben, amely úgy szól, hogy a CSEKA vagy a GPU a párt fegyvere. Van ilyen elvi állásfoglalás és úgy hallottam, hogy legutóbb a múlt évben Hruscsov elvtárs is ezt a véleményét fejtette ki. Ezt a nézetet azután nálunk is átvették, sőt Farkasnál ez már úgy jelentkezett, hogy a Politikai Bizottság fegyvere. Emlékszem ilyen tézisre. Ez fontos elvi kérdés. Én a szovjet elvtársak álláspontját ebben a kérdésben nem osztom. A dolog lényegét illetően és még kevésbé a közvélemény szempontjából nem tartom helyesnek, hogy ezt így vigyük. De még ha az álláspont helyes is volna - amiről én nem vagyok meggyőződve - akkor is a nálunk történtek után és ahogy nálunk realizálódott ez a jelszó, elvetném ezt az értékelést még az áv-n belül is. Ehelyett azt mondanám, hogy az államvédelmi munka és az a szerve a népköztársaságnak, amely az államvédelmi munkát végzi a Magyar Népköztársaság államának, az osztályharcban pedig a munkásosztálynak 986
