A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

FEHÉR LAJOS elvtárs: Javasolnám, nem lehetne-e mozgalmat indítani részjegyekkel a lakosság között egy későbbi időpontban a költségek egy részének fedezésére. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Ezt nem lehet! Csak felbolygatnánk a kedélyeket! CZOTTNER SÁNDOR elvtárs: A körülmények kényszerítenek bennünket, hogy atomerőmüvet tudjunk létrehozni. Már van komoly számításunk arra vonatkozóan, hogy az eddig ismert adatok alapján mennyi az uránércünk. Ha figyelembe vesszük, hogy most 0,3%át tudjuk felhasználni az uránércnek, akkor is a magyar uránérc mintegy 300 millió tonna szenet képvisel. SISKA VINCE elvtárs: Sokat tanulmányoztuk a világirodalom erre vonatkozó részeit. A legnagyobb országok hallatlan összegű kísérleti díjat adnak ki erre a célra. Nem lehet azt mondani, hogy a mai viszonyok között versenyképesek lennénk valamilyen hőerőművel. Gyengébben felkészült országok, amelyek kevésbé vannak segédanyagokkal ellátva is óvatosan nyúlnak ehhez a kérdéshez. A tandíjat mindenki mással akarja kifizettetni. Nem olyan a helyzet Magyarországon, hogy azonnal nekiláthatunk atomerőmüvet építeni. Egy csomó segédanyagot a hőerőmű építéséhez csak importtal tudnánk beszerezni. Tervünk van azonban arra, hogy fokozatosan tanítsunk be embereket erre a munkára és ebben a kérdésben pozitív választ kellene adni. Kiss Árpád említette, hogy a szovjet elvtársak felajánlották, hogy magyar tervező mérnökök vegyenek részt a szovjet kutatómunkában. Ha ezt elfogadnánk, egy bizonyos idő után lehetne kérni azt a reaktort, ami nekünk megfelel, de abban az esetben, ha több variáns is rendelkezésünkre áll. El tudom képzelni, hogy építjük majd és közben tanítjuk meg szakembereinket. Véleményünk szerint a nyersanyagbázist fogjuk tudni biztosítani. Lehetséges, hogy a törlesztésen kívül bizonyos mennyiségi reaktorfémet visszakérünk. Ezt tudnánk tárolni. SZEKÉR GYULA elvtárs: Magyarországon indult el a legkésőbb az uránérccel kapcsolatos kutatások. 1953ban pozitív eredménnyel jártak. A Német Demokratikus Köztársaságban és a cseheknél előbb jártak. Magyarországon a kutatások pozitív eredménnyel jártak és két év alatt komoly bázisa alakult ki ennek az iparnak. Különösebb anyagi ráfordítások nélkül történt az iparág ilyen gyors ütemű felfejlesztése. A szovjet elvtársak távozása múlt év novemberében káros volt, de a fiatal elvtársak nagyon rövid idő alatt át tudták venni a rájuk eső szakaszt." Ami az uránipar nyersanyagbázisunk további lehetőségét illeti, meg kell említeni, hogy a jelentés túlságosan általános, mert nincs kezünkben egy csomó biztos számszerű adat e területtel kapcsolatban. A kutatások során az egész magyar 99 1956-ban mintegy 100 szovjet szakember irányította a beruházást. Folyamatosan kapcsolódott hozzájuk mintegy 150 fos magyar mérnöki-technikusi gárda. 1956 októberében a magyarok vették át az irányítási feladatokat. 1957 márciusában már csak tíz szovjet szakértő tért vissza. 857