A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
4. Előterjesztés a hazai urániparfejlesztésének eddigi eredményeiről és a távlati fejlesztéssel kapcsolatos tennivalókról SZURDI ISTVÁN elvtárs: Lényeges kiegészítésem nincs, egy dologra szeretném az elvtársak figyelmét felhívni, ami az anyagból nem derül ki világosan. Ez a helyi pártszervezetek munkáját illető kérdés. El kellene dönteni, hogy az uránbánya pártbizottsága milyen mélységben foglalkozhatik termelési kérdésekkel az urán kezelésének konspiratív voltából adódóan. FEHÉR LAJOS elvtárs: Néhány kérdésem volna. Mi szabja meg az urán eladási árát? Mi lenne, ha a harmadosztályú urán itthon maradna? Ez az össztermelésnek hány százaléka? Az I. és II. osztályú urán hány százalékos urántartalmú? Ha esetleg az uránért gépeket kapnánk, amit befektetnénk, nem volna-e előnyös? Az uránt magyar nagykereskedelmi áron vagy szovjet exportáron számítják? SZURDI ISTVÁN elvtárs: A megállapodásnak jelenlegi formája, hogy az önköltségi árhoz bizonyos hasznot számítva adjuk át az uránércet a szovjet elvtársaknak. Ennek ellenében a beruházásokhoz, fejlesztéshez szükséges tételeket 75 százalékban rendelkezésünkre bocsátják. 96 A megállapodás nem tartalmazza a III. osztályú érceket, melynek urántartalma 0,2 százalék, tehát olyan alacsony, hogy nem érdemes szállítani. Probléma, hogy ezzel mi történjék és ennek termelési költsége kit terheljen. A jelenlegi megállapodásnak egyik hibája ez. A másik hibája ennek a megállapodásnak, mint ahogy említettem, hogy az önköltséghez bizonyos hasznot számítunk hozzá és ez képezi az eladási árat. Ez a helyzet bizonyos mértékig arra ösztönöz, hogy magas önköltségi árat számítunk, plusz erre a hasznot és még ehhez jön, hogy nagyon nagy az apparátus. Mindezek a problémák új megállapodást tennének szükségessé. A III. osztályú érc az összmennyiség 60 százaléka. A gépekkel kapcsolatban nem tudok pontos adatot mondani az elvtársaknak. CZOTTNER SÁNDOR elvtárs: Az első alapszerződés úgy szól, hogy az önköltség, plusz 10 százalék. 97 Októberben kimondták, hogy ezt a rendszert megszüntetik, nemcsak nálunk, hanem máshol is. Ez a rendszer elősegítette, hogy indokolatlanul nagyszámú ellenőrző és egyéb apparátus legyen, a szovjet szakértő elvtársak a vegyes vállalati rendszerben tartózkodtak nálunk. Az október 20-i határozattal megszüntették a vegyes vállalati rendszert, de ez egyben szükségessé teszi az új ár megállapítását is. A szovjet elvtársak fix árbázist kértek, ez komoly ráfizetést eredményezett A magyar-szovjet uránegyezmény húsz éves elővásárlási jogot biztosított 1956-tól a Szovjetuniónak az uránipari termékekre, aminek fejében a beruházást tíz éves, hosszúlejáratú, kamatmentes kölcsön formájában finanszírozta 75%-ban. 1956-ban 250 millió forint beruházási és 80 millió forint geológiai kutatási keretet hagyott jóvá a szovjet-magyar vegyes bizottság. Az 1957. eleji döntésekre 1. a kormány 3060/1957. sz. határozatát. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinekjegyzőkönyvei V. kötet, i. m. 342-343. Az alapszerződést a magyar és a szovjet kormány 1956 márciusában kötötte. 855
