A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

nak birtokában kell lenni a Káderosztálynak, hogy elvégezhessen egy feladatot, tehát ismernie kell a kádereket, hogy megbízható-e vagy sem. Ennek az anyagnak összegyűjtésére másfél évet szánunk, és ha másfél év múlva még mindig nincs stabil és megnyugtató helyzet, akkor nagy baj lesz. Amíg élénk mozgás van, nem tudja a Káderosztály vállalni felelősséggel, hogy kijelentse: megbízható-e az illető és mennyire van rendben az anyaga. Ez alatt gyűjtene össze az anyagokat. Tehát én itt ellentmondást látok a vállalt felelős kötelezettséget és a lehetőség között. FÖLDES LÁSZLÓ elvtárs: Ez sorrend kérdése, mert ha azokat vesszük előtérbe, akik bizonyos helyre javaslatba kerülnek, csökken az ellentmondás. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Ez sem így van, mert még évekig lesz mozgás. Hogy önálló Káderosztály vagy csoport legyen a PTO-n belül? Mi ennek a lényege? Az összes pártok és a Szovjetunió Kommunista Pártja is hosszú évekig foglalkozott ezzel a kérdéssel, lehet mondani, hogy az utóbbi 8 évben állandóan és a korábbi évek tapasztalatai szerint ott kell az emberek megítélését végezni, ahol munkáját irányítják és ellenőrzik. Munkájától függetlenül jellemét nem lehet megállapítani - múltját talán inkább. Minden osztály felel a maga kádereiért és azon kívül kell [lenni] egy bizonyos szervnek, amely biztosítja az általános elvi koncepciót, amely a káderkérdéseknél elengedhetetlenül szükséges. Ez legyen a PTO-nál. Ez volt a tapasztalat az összes többi pártoknál és a Szovjetunióban is. Én a II. variánst helyeslem. Miért? A februári határozatban

86 az van, hogy a káderek kiválogatásáért, funkcióba állításáért az illetékes osztály felelős. Utána ott van, hogy csak a Káderosztállyal együtt terjeszthet be és nincs odaírva, hogy miért. Ha az volna írva, hogy szakmai felkészültség tekintetében az osztály, politikai megbízhatóság tekintetében a Káderosztály felelős, érthető lenne. De ez nincs leírva. A rendes munka szempontjából mi a helyzet? Most egy sztálini formula jutott eszembe. Még annak idején studíroztam, hogy a szervezeti feladatok felsorolását miért kezdik a kádermunkával. Azért, mert a kádereken múlik minden. Nehéz elválasztani, hogy a munkáért felel, de a kádermunkáért nem. Itt van pl. amit Kelen elvtárs az előbb magyarázott. Persze, hogy szűkíteni kell a nómenklatúrát, és a budapesti pártbizottság feleljen a kádereiért. Hogyan tudjunk mi felelősséget vállalni, ha nem ismerjük az illetőt. Én a Párt- és Tömegszervezetek Osztályán belül szervezendő elvi kádercsoport mellett vagyok azért, hogy az egyes területen dolgozó elvtársak felelősségét növeljük. Mellette vagyok, hogy bizonyos időszakig, 3-6 hónapig emellett a kádercsoport mellett még létezzék egy bizottság, mert egész más a mi köztudatunkban, ha valakit a KEB-hez hívnak be, vagy a káder-felülvizsgáló bizottsághoz. Az MSZMP IIB 1957. február 5-i, a párt kádermunkájáról szóló döntésre 1. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. kötet, i. m. 85-87., 92-97. 845