A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Nagyon tetszetősen hangzott az osztályértekezleten, hogy elvi kádercsoport legyen, amely a káderpolitikának elvi részével foglalkozik. Végül is arra az álláspontra helyezkedett osztályértekezletünk, hogy a terület elvi kérdéseit a káderosztály nem ismeri. A terület vezetőit és a terület káderproblémáit a Káderosztály nem ismeri. Ezt a gyakorlatbe is bizonyította. Ezért arra az álláspontra jutottunk, hogy a káderkérdéseket az operatív osztálynak kell magára vállalni elvi vonatkozásban is. Ez úgy nézne ki a gyakorlatban, hogy decemberben oda kerül a Politikai Bizottság elé a sajtó területéről szóló jelentés és javaslat. Magától értetődően ez érinti majd a sajtó kádereinek kérdését is. A Politikai Bizottságnak módja lesz elvileg a sajtó kádereinek kérdésében a maga álláspontját leszögezni. Ezért mi is a II. variáció mellett törünk lándzsát. Felvetem azt a gondolatot is: nem lehetetlen, hogy az ilyen álláspont kialakulásának egyik oka a Káderosztály személyi összetétele is. Pl. van olyan munkatárs a Káderosztályon, aki a sajtó, rádió kérdésével foglalkozik, de nem tud ezeknek az embereknek segítséget adni éppen képzettségének hiányában. Ez is mutatja, hogy a terület káderügyeit nem tudja megoldani a Káderosztály, csak az egyes osztályok, amelyek ismerik a terület problémáit, munkáját és az ott dolgozó kádereket is. FÖLDES LÁSZLÓ elvtárs: Szeretném aláhúzni, hogy szerintem nem az a kérdés, hogy centralizálni vagy decentralizálni a kádermunkát. Szerintem az osztályok felelősségét mindenképpen növelni kell, mert csak alá tudom támasztani, hogy a Káderosztály nem ismeri a különböző területeket és az ottani problémákat sem. A mi szerepünk a javaslatok érdembeli elbírálásánál elég formális. Azt hiszem, a fejlődés feltétlenül afelé vezet, és erre máris megérett a helyzet, hogy az osztályok szerepét a káderjavaslatok elkészítésénél növelni kell. Itt a kérdés az: hogyan? Az I. vagy a II. variáció szerint? Én azt tartom döntőnek, hogy a párt, a Politikai Bizottság szükségesnek tartja-e, hogy a kádernyilvántartást alaposan és meghatározott idő alatt, különösen az ellenforradalom alatti magatartást illetően, tisztázni és rögzíteni kell. Ha nem, akkor elvi kádercsoportra van szükség. Egyébként nem jó az a gyakorlat, hogy hol egy centralizált káderosztály, hol semmi! Szerintem az összhelyzet is azt kívánja, hogy ne végletekben mozogjunk. Én az elvi kádercsoportot tartom szükségesnek. Csak az illető osztályok az egyes elvtársak ellenforradalom alatti magatartását lezárni nem tudják. Most nemcsak az illető elvtárs munkájáról, hanem az ellenforradalom alatti és előtti arculatáról is kell képet kapni. Ez el fog húzódni hosszú-hosszú évekig, és ennek később issza meg a párt a levét. Én azt javaslom, hogy másfél évig ez a határozat legyen érvényben és ezt a feladatot kötelesek leszünk az osztályokkal együtt másfél év alatt befejezni. Természetesen ennek módszerére vonatkozó javaslatunkat külön a Titkárság elé fogjuk terjeszteni. 20 ezer emberről természetesen szó sincs. Mi úgy gondoljuk, 5-6 ezer ember tartozik a párt hatáskörébe, ebből 4 ezernél le tudjuk zárni az anyagot úgy, hogy a miniszter és a káderosztály megbízottja összeül, rögzíti, 843