A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

bizottságot is előre összeállították. Az igaz, hogy rossz volt az elnöklés. Itt sok sértett ember van, akik úgy érzik, nem kapják meg azt a beosztást, funkciót, amit megérdemelnének. Szerintem tehát a másik oldalról is meg kell nézni ezt a kérdést. A most megválasztottak iránt nincs meg a bizalom. Kiss JÁNOS elvtárs: Az előterjesztéssel egyetértek, néhány részkérdésben szeretnék kiegészítést adni. Talán a Kádár elvtárs [által] felvetett kérdéshez is szeretnék kiegészítést adni. Felmerült olyan fontos kérdés, hogy a nagyüzemeknek, a párt itteni helyzetének milyen fontos szerepe van, hogy ez a b[uda]pesti pártmozgalom legfontosabb kérdése. Látható a jelentésből is, hogy a párttag létszámát tekintve nem ez a legstabilabb bázis. Mi ennek az oka? Vannak ennek szubjektív okai is, hogy a nagyüzemekben a párt helyzete viszonylag gyengébb, és a szakmunkások távol tartják magukat a párttól. Egyik dolog, hogy Angyalföldről beszéljek, hogy a Hajógyáron és a Magyar Acélon kívül a nagyüzemek pártvezetése nincs megnyugtatóan megoldva. Nem azért, mintha itt nem megfelelő becsületes emberek volnának, hanem azért, mert gyengék, nincsenek olyan képzettség birtokában, hogy valamiféle kulturáltabb pártvezetést tudnának csinálni. Ennek következtében marakodás van, még a pártvezetöségeken belül is. Ez a helyzet jellemző olyan üzemekre, mint a B[uda]pesti Szerszámgépgyár stb. A vezetés alacsony kulturális szinten áll. Itt van pl. az Elzett Gyár, amely exportra szállító tömeggyártó üzem. Ebben az üzemrészben 5 párttag van. Ezek sem a legjobb szakmunkások közül kerülnek ki. Ezek a műhelyben dolgozó többi szakmunkásokra és a gyár egyéb munkásaira sem tudnak hatni. Van a technikus alapszervezet, és ezek között politikai kérdésekben magasabb színvonalon kellene beszélni. Ismert dolog, hogy az angyalföldi pártszervezetek munkája is az értelmiség, elsősorban a műszaki értelmiség felé a leggyengébb. Ebben az irányba[n] követtük el a legtöbb hibát. Ez a réteg együtt megy a technikusokkal és mérnökökkel. A pártvezetés jelenlegi színvonalából adódóan van olyan probléma, amit megfelelően leküzdeni még nem tudtunk. Van másik dolog is, mégpedig az, hogy a párttagságnak tekintélyes része gépmunkásokból vagy betanított munkásokból, segédmunkásokból és alkalmazottakból kerül ki, és ezek az elvtársak tele vannak maradi, megcsonto-sodott nézetekkel. Nem jól ment nálunk és ma sem jó a tagdíjfizetés. Megnéztük ennek okát. A Budapesti Szerszámgépgyárból behívtunk 3 olyan munkást, akik novemberben párttagok lettek és most 5 Ft-nál több tagdíjat nem akarnak fizetni, pedig 2500 Ft-os fizetésük van. A következő nézetek vannak: nem jó a mi szervezeti szabályzatunk, amely progresszíve állapítja meg a tagdíjfizetést. Olyan gondolattal foglalkoznak, hogy kérelmezzük a kínai pártnál és az SZKPnál, hogy változtassák meg a szervezeti szabályzatot. A munkások kiszámítják az összes havi levonásokat, fizetnivalókat és azt mondják, hogy ez kb. 100 Ft körül van. A munkások között igen nagymérvű az úgynevezett bérdemagógia. Azt mondják, 815