A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Statisztikai Hivatalnál is elég gyengének bizonyultunk. 51 Tudjuk, hogy ott Péter, Zalai Júlia, Módné szintén összeszövetkezett társaság, és ez a kérdés még nincs megoldva. Dolgozunk rajta, de még nem oldottuk meg ezeket a problémákat. 52 Az a veszély is fennáll és felmerül, amit Kiss elvtárs mondott a régi és új vezetésre vonatkozóan. Egyes emberek várakozási állásponton vannak, és lent a munkások szélesebb rétegei között nincs megmagyarázva, hogy mi is történt tulajdonképpen. Az elvtársak félnek Rákosi-Gerő vagy a többi súlyos hibáit megmondani, mert attól tartanak, hogy ez a pártegységet vagy a párt tekintélyét rontja. Nem is veszik szívesen, ha ilyen kérdések felmerülnek. A XVIII. kerületben pl. egyik elvtárs elmondotta, hogy elméleti kérdéseknél mindig a „csemegék" érdeklik az embereket. Ez nem csemege, és sokan nem értik meg, hogy tulajdonképpen miről van szó. Ezt a kérdést összefüggésében nem mutattuk meg az embereknek, pedig látniuk kellene, mert bizonyos illúziók vannak. Ezek természetesen nem a sajtóba kívánkoznak, hanem nekünk magunknak türelmesen kell ezt megmagyarázni. A VIII. kerületi munkásőrségnél lezajlott dolgokról nem tudok. Keletinénél és Soltésznál el lehet képzelni, hogy ilyesmit csinálna. Csikesz elvtársnő Keletinét hasonló dologért már figyelmeztette, úgy látszik nem történt változás. Biszku elvtárs javasolja, hogy a határozati javaslatokat dolgozzuk át. Azzal egyetértek, hogy dolgozzunk bele még másokat is, de van abban olyan, amit A Központi Statisztikai Hivatal politikai helyzetéről a budapesti VB 1958. május 5-én hozott határozatot. A vizsgálat az intézményben 1958 januárjában indult. Az előterjesztés jobboldali, revizionista nézetekkel erőteljesen fertőzöttnek minősítette a KSH-t, amely 1956. október 23-a után politikailag dezorganizálódott, Forradalmi Bizottsága a vezetők eltávolítására törekedett. Kapcsolatban álltak a Széna téri fegyveres csoporttal, a dolgozók egy része aktívan támogatta azt. A vizsgálat időszakában a dolgozók 25%-a volt párttag. (Az MDP időszakában ez az arány 66,6% volt.) Politikai passzivitás a jellemző, a pártszervezetnek nincs tekintélye. A határozat szerint a KSH-ban a főveszély a revizionizmus, a harcot ez ellen kell folytatni, „fel kell számolni a liberális politikai légkört". A VB függetlenített párttitkár kiküldése mellett döntött, akinek a hivatal irányításába is erőteljesen be kell kapcsolódnia. A határozat Péter György igazgató magatartásának megváltoztatását is követelményként fogalmazta meg. (BFLXXXV. 1. a. 4. cs. 22. ő. e.) Az MSZMP fővárosi VB-je 1957. szeptember 23-án foglalkozott a revizionista nézetek befolyása alatt álló pártszervezetek felülvizsgálatának tapasztalataival. A vizsgálat hat kerület legfontosabb értelmiségi, kispolgári, alkalmazotti, részben üzemi pártszervezeteire terjedt ki. Külön említésre került az előterjesztésben a Lapkiadó Vállalat, a KSH, az ELTE, a Kábel- és Sodronygyár, a XI. kerületi Erőmű műszaki gárdája, a KÖPTI és a Magvető Könyvkiadó. A VB határozatában nagyobb segítséget ígért a helyi szervezeteknek. A hangsúly azonban az adminisztratív intézkedéseken volt. így a tagkönyvcsere lezárultával újabb személyi felülvizsgálatot helyezett kilátásba revizionizmussal úgymond leginkább „fertőzött" pártszervezeteknél, illetve vizsgálatot javasolt néhány további nagyüzemnél is. A VB felhívta a figyelmét az illetékes állami szerveknek a revizionista nézetek védelmezőinek felelősségre vonására. (BFL XXXV. 1. a. 4. cs. 6. ő. e.) 809
