A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

De politikai hibák Budapesten vannak. Hogy csak a legfrissebbeket mondjam, a Partizánszövetség kongresszusa, mint rémregény szintén ide tartozik.

39 Hát mi történt itt? Ez a harc, ami itt most kicsapott, évek óta folyik, a gyerekek is ismerik. De rendkívül restellnivaló dolog, hogy szervezett, titkos összebeszélés alapján szervezett csoport október után egy tömegszervezetben lép fel, és ez a Partizánszövetség. Utoljára ilyen múlt évben az újságíró kongresszus előkészítésénél volt, és egy igen furcsa szerep. Azt mondják, hogy nem elsősorban a Partizánszövetség központjában, hanem a kerületi szervezetekben érlelődött. De hol vannak akkor a kerületi pb-ok? Beteg dolgok vannak itt is, és ezt a vak is láthatja. Kiss KÁROLY elvtárs: A jelentést átolvasva, a hozzáfűzött javaslatokat, melynek minden pontját nyugodtan el lehet fogadni, mert azok olyanok, melyeket a B[uda]pesti PB most is csinál - egyetértek. Össze kellett volna egyeztetni az információként adott, kádermunkáról szóló jelentésben lévő hasznos javaslatokat a pártbizottság munkájáról szóló jelentés javaslataival, mert a kettő nem választható külön. Az elvtársak feltárták, hogy milyen fluktuáció van a budapesti vezető káderek személyi összetételében, kerületi vezető munkatársakban és titkárokban.

40 A törekvés az kell legyen, hogy stabilizáljuk ezeket a kádereket. Erre vonatkozóan javaslatok is vannak az információként adott káderjelentésben. Itt az is fel van tüntetve, hogy a kerületi titkár személyénél megkövetelendő a 10 éves párttagság. Ez komoly gondolkodásra késztető javaslat és úgy néz ki, hogy hasznos is. Ezt be kellett volna dolgozni a pártmunkáról szóló jelentésbe is, és megfelelő következtetést levonni belőle. De be kellett volna jobban dolgozni azt a titkársági határozatot is,

41 hogy a párt központi és budapesti apparátusát az elkövetkezendő fél évben erősítsék meg munkásmozgalmi, komoly kommunista tapasztalattal rendelkező erősebb káderekkel. Az elvtársak itt voltak ennek a határozatnak meghozatalánál, tudják miről van szó. Úgy kellett volna ezt konkretizálni, hogy a B[uda]pesti PB vállalja: ennyi és ennyi hónap alatt a kerületeket és a budapesti apparátust megerősíti bizonyos számú ilyen káderekkel. Nem tűnik ki az anyagból az a pártunkban jelenleg meglévő és itt-ott észrevehetően érezhető törekvés, hogy agitációt folytatnak a régi vezetés mellett és vagy L. erre a 21. sz. dokumentumot. A kiegészítő jelentésben: „Súlyos hibákat okozott az elmúlt 12 év alatt Budapesten a fluktuáció hatalmas mérete, pl., 1945 óta a kerületi párbizottságok élén 200 első titkár volt, ami kilenc fő átlagnak felel meg kerületenként. Sokkal súlyosabb ez a szám az üzemi kerületekben, pl. a III. kerületben 11, IV. kerületben tíz, VIII. kerületben 14, X. kerületben 13, XIII. kerületben 14. Az említett 200 fö közül ma mindössze 55 fő van pártfunkcióban." A budapesti pártapparátus felépítésével a Szervező Bizottság 1956. decemberi döntése után az MSZMP KB Titkársága foglalkozott 1957. április 8-án. Ekkor döntöttek öt osztály és két csoport felállításáról. (Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei V. kötet, i. m. 135-136., 158—159.) A határozat külön kiemelte, hogy a káderek „stabil, pártmunkában és gazdasági munkában egyaránt jártas" elvtársak legyenek, s hogy a munkát két hónap alatt végezzék el. A döntés az apparátus létszámát 37-ről 85 főre kívánta emelni. 803