A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

élelmet a fővárosba és garázdálkodnak az országban. Erre külön fel akarom hívni a Belügyminisztérium figyelmét.

46 A gépkocsivezetőkre vonatkozó javaslattal egyetértek. Bírósági tárgyalásokkal kapcsolatban: mindannyian egy véleményen vagyunk, de a sajtót nem tudjuk kézben tartani. Tegnap este is a lapban nagy disznóságot láttam.

47 Itt van a Tóth Ilona ügy, ami többet árt nekünk, mint használ. Az anyagi érdekeltség dolgát kedvezően módosította Nezvál elvtárs. Semmilyen érdekeltséget ne fogadjunk el, azt határozzuk meg, hogy kulturáltabbakká kell tenni bíróságainkat. Régebben a rabüzemek látták el ezeket az intézményeket. Nekünk a politikai harcot kell fokozni, büntető és igazságügyi szerveinkben, hogy ezek a szervek ütőképesek legyenek. A Belügyben is vannak még különböző csoportosulások, különböző vélemények. Azt hiszem, ha a Politikai Bizottság elfogadja a jelentést, fel kell hívni a figyelmet, hogy a politikai szilárdság, elvhüség, egység kérdésében nincs engedmény, ilyen szempontból nem következhet be liberálisabb korszak. Nem tartunk még ott, hogy nagylelkűségről beszéljünk, és olyan hangulat alakuljon ki, elég volt a megtorlásokból. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Tudni kell pontosan a halálraítéltek számát, hogy felléphessünk az imperialisták hazugságával szemben. Ők ugyanis azt mondják, hogy ezreket gyilkolnak Magyarországon. Ha a Tóth Ilona ügye külföldön nagy jelentőségűvé vált, akkor ez nemcsak emberbaráti célt szolgál, hanem azért van, mert ebben a perben túlnyomórészt intellektuális fiatalok vannak. Megölhetjük a prolikat, nem csinálnak cirkuszt. Ugyanakkor óvakodni kell a túllépésektől, ostobaságoktól. Még október előtt is olvastam a belügyi jelentéseket, láttam hány ember jött be az országba, és hány került ezekből a hatóság kezébe. A Minisztertanács 1957. július 11-én tárgyalt a kisipar helyzetéről. (MOL XIX-A-83-a 168. d.) Az ennek nyomán hatályba lépő 1957. évi 49. tvr. felhatalmazást adott a belkereskedelmi miniszternek az iparigazolvány megvonására, a vásári árusítási lehetőségek és a magánkereskedők által vásárolható készletek korlátozására. (Törvénytár, 1957. 207.) 1957. július 18-án a Minisztertanács megvitatta a magánkereskedelem helyzetét. Úgy látta, hogy szigorító jogszabályok kiadására nincs szükség, az iparigazolványok felülvizsgálata, a zöldség-gyümölcs kereskedelmi spekuláció letörése az illetékes főhatóságok pénzügyi, államigazgatási intézkedéseivel megoldhatók. (MOL XIX-A83-a 168. d.) A Politikai Bizottság 1957. december 3-án, 10-én és 17-én foglalkozott a kisipar, szövetkezeti ipar ún. spekulációs tevékenységével és ennek okán határozott intézkedéseket helyezett kilátásba a szektor ellen (21., 22. és 24. dokumentum). Az 1958. évi 8. sz. tvr. a kisiparosok ipargyakorlásáról így sok szempontból visszatérés volt az 1955-ös szabályozáshoz. (Törvénytár, 1958. 45-49.) 47 A Külügyminisztérium nemzetközi sajtótájékoztatójáról az 1957. június 30-i lapok számoltak be. Ezen szóba került az Obersovszky Gyula és Gáli József ellen hozott halálos ítélet. A minisztérium szóvivője tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a Tóth Ilona és társai ügyében szereplő két elítélttel kapcsolatban a legfőbb ügyész törvényességi óvást jelentett be. 75