A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

lehet. Túl sokat húzni nem tudunk, sajnos tény, hogy Farkas rányomta bélyegét erre a hadseregre, és a Politikai Bizottságot sem tájékoztatta helyesen. Rákositól magától hallottam, hogy egyszer Farkas odament és kijelentette: az én dolgom kérni, a maguk dolga, hogy ezt megadják. (Ez a biliárd üggyel kapcsolatban volt.) Ilyen dolgokat elhallgatni nem lehet. Nekünk meg kellett mutatni, hogy miért nem állta meg a helyét a hadsereg. Káderkérdés is igen döntő dolog. Nem értek egyet az Adminisztratív Osztállyal, sok ingatag ember került be, akik a vezetés és a rossz politikai munka következtében nem tudtak helyes irányba haladni. Hogyan tudnám különben megmagyarázni a Politikai Bizottságnak, hogy a tisztek 40%-a november 4-e után nem volt hajlandó fegyvert fogni. Hogyan magyaráznám meg különben, hogy 25000 tisztből 6000 nem írta alá a tiszti nyilatkozatot?

51 Hogyan lehet ezt másképp megmagyarázni, minthogy a hadsereg káderpolitikája rossz volt, a tisztek ingadozó, ingatag emberekből kerültek ki. Tény az, hogy a tisztek 40%-át november 4-e után ki kellett rugdosni. Ezt elhallgatni nem lehet. Ami a személyes felelősséget illeti: a vezérkarral kapcsolatban téves értelmezése van Apró elvtársnak. Amikor mi vezérkarról beszélünk, Bata, Tóth, Janza, Hazai, Szabó és Madarászt

52 értjük alatta. És mikor mi a felelősségről beszélünk - függetlenül jóindulattól vagy becstelenségről - csak ezeket nevezhetjük meg a párt előtt. Ha valami ma történik, akkor azért én vagyok a felelős elsősorban, és Úszta és Ugrai,

53 az a két személy, akik ebben a felelősségben még osztoznak. A többi alárendelt személy, és nem Horváth Mihályok

54 és Gyurkók és mások a felelősek, hanem a miniszter és a miniszterhelyettesek. A mi doktrínánk alapján minden rendű parancsnok, kezdve a minisztertől, ha kap egy harci feladatot, az az első ténykedése, hogy összehívja az alárendelt magasabb parancsnokokat, tájékoztatja a helyzetről, a kapott feladatokról és ad bizonyos időt, 20 percet vagy 2 óra hosszát, hogy megtehessék javaslataikat a feladat megoldását illetően. Október 23-án a párt határozott. A párt Központi Vezetőségének tagjai voltak Bata, Hazai, Szabó és Tóth. Senkit nem hívtak össze, nem tájékoztattak arról, hogy a párt határozatot hozott a kommunisták felfegyverzéséről, hogy a pártnak az az álláspontja, élessel kell lőni. Ez még jobban aláhúzza felelősségüket. Ezért mi a Politikai Bizottság elé nem hozhatjuk Ilkut,

55 Révész vagy Úszta felelősségét. Az előterjesztés adatai szerint 6857 fó tagadta meg a Tiszti Nyilatkozat aláírását. Madarász Ferenc 1956-ig az Országos Légierők Parancsnoka volt. A tiszteket felülvizsgáló bizottság - arra való hivatkozással, hogy az 1956. októberi események alatt rosszul hajtotta végre a fegyverek Honvédelmi Minisztériumba szállítását - leszerelte. Ugrai Ferenc 1945-1948 között az MKP KV Katonai és Karhatalmi Osztályának munkatársa, majd a hadsereg tüzértisztje, hadtest-, hadosztály, majd a hadsereg tüzérparancsnoka. 1957. február 7-től vezérkari főnök. 54 Horváth Mihály honvéd vezérőrnagy 1956-s magatartásával a PB 1957. október 9-én foglalkozott. L. a 13. sz. dokumentumot. 55 Ilku Pál 1948-től a HM-ben politikai csoportfőnök-helyettes, 1957-től a HM politikai csoportfőnöke, miniszterhelyettes. 756