A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Kovács István vezérőrnagy készítette a jelentést. Ott hatalmas vita volt ezen a jelentésen. Úgy értékelték akkor, hogy ez a jelentés, ez az értékelés nem felel meg a valóságos politikai helyzetnek. És megmondom, az egész katonai tanács, kevés kivételtől eltekintve, a jelentés mellett állt. Tehát az utolsó napokban is a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök értékelése a hadsereg erkölcs-politikai állapotáról, nem tükrözte a tényeket. Ami a fegyverekkel való ellátást illeti. Ennek a jelentésnek a Politikai Bizottság előző vitái alapján az az értéke, hogy a normális pozíciót veszi fel és megmutatja, hogy mi eredményezte, hogy a hadsereg részéről ez a dolog bekövetkezhetett. Itt van a fegyverekkel való ellátás kérdése. Nekünk a XIII. kerületben 23-án azt mondták az oda küldött elvtársak, hogy másfél óra múlva vége lesz az egésznek, utána 4 óra, majd két nap lett belőle. Mikor érdeklődtünk, mi van a fegyverekkel, azt mondták, útban van, majd azt válaszolták, hogy másik kerületbe vitték. Mindez igen rosszul hatott a hatalom mellett harcoló erők erkölcsi és morális állapotára, hiszen nem tudták, nem ismerték a valóságos helyzetet és nem tudták, mikor kapnak fegyvereket. Az értékelésben mindezt meg kell mutatni és csökkenteni kell olyan szubjektív szerepeket, mint Farkas személyének értékelése, persze fel kell tüntetni az ő felelősségét is. Meg kell mutatni, hogy amikor a hadsereg tiszti karában ilyen helyzet volt, mégis megvoltak azok az erők, amelyekre támaszkodva lehetett volna valamit csinálni. Itt pl. Gyurkó 37 vagy a kiskunhalasi ezred parancsnoka, 38 meg a többiek. Szerintem ezeket is konkréten kellene megemlíteni, nemcsak általánosságban felvetve. Kiss KÁROLY elvtárs: Először a jelentéshez és a hozzá fűzött határozat-tervezethez. Én a jelentéssel, figyelembe véve azokat a megállapításokat, hogy Farkas személyének szerepét itt a jelentésben kicsit csökkenteni kell, és hogy aláhúzzuk a néphadsereg igazi jellegét, sajátosságát, egyetértek és ezzel együtt a jelentést objektívnek és jónak tartom. A határozat-tervezethez volna egy-két módosító javaslatom. Én a jelentésben és a határozatban is kimondanám, hogy Bata elvtársat hazatérése után pártvonalon felelősségre kell vonni. 39 Aláírom mindazt, amit a jelentés Gyurkó Lajos 1954-ben végzett a Vorosilov Katonai Akadémián, azután a kecskeméti hadtest parancsnokává nevezték ki. A forradalom alatt több alkalommal adott parancsot a tüntetők elleni fegyverhasználatra. Október 31-én a szovjet csapatokhoz menekült. A forradalom után a Tiszti Felülvizsgáló Bizottságok elnökeként vállalt szerepet a forradalmat követő megtorlásokban. 1957ben a HM kiképzési főcsoportfőnöke, majd 1957 és 1960 között a határőrség parancsnoka. Hódosán Imréről van szó. Bata István 1956. október 28-án Moszkvába menekült, ahonnan 1958 szeptemberében térhetett haza. Az I. sz. felülvizsgáló bizottsága jelentése Bata István 1956. októberi tevékenységéről 1958. november 5-én került a Politikai Bizottság elé. A testület határozata megállapította, hogy „Bata Istvánt politikai és büntetőjogi felelősség terheli a Központi Vezetőség két határozatának végre nem hajtásáért, az ebből eredő súlyos következményekért". A PB súlyosbító körülménynek tekintette, hogy Bata „bűneit" továbbra sem ismerte el, ezért kizárta a pártból. Ugyanakkor az enyhítő körülményeket figyelembe véve azt javasolták az Elnöki Tanácsnak, hogy részesítse Batát eljárási kegyelemben. (MOLM-KS 288. f. 5. cs. 102. ő. e.) 749
