A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
Önálló magyar út elmélete - volt ilyen? A 8. oldalon van arról szó. 21 Ugyanitt beszélnek a revizionistákról, de nincsenek eléggé megmutatva. Arról beszélnek, hogy Farkas tevékenysége rossz irányban hatott ilyen szempontból is, pedig én azt hiszem, hogy ezek a jelenségek 1954—55-ben voltak és hatottak inkább. 1953ig nemzetközi kommunizmussal, „önálló magyar úttal" nem találkoztam. Legyen benne az anyagban, hogy tényleg lebecsülték a belső ellenséget, de itt azt hiszem többről kellene beszélni: az osztály harcról, a burzsoázia végleges legyőzéséről, ezeket viszont élesebb politikai megfogalmazással kell említeni. Ami a személyekre vonatkozó részt illeti 22 : az a véleményem, még egyszer ellenőrizzék le az egyes személyek cselekedeteit, az azokra vonatkozó megállapításokat, nehogy előforduljon olyan helyzet, hogy egyesek felállnak és elmondják, hogy a felsorolt „tények" nem felelnek meg a valóságnak. Egyébként arra is fel lehet készülni, hogy ilyen ténybeli dolgok ezen a tanácskozáson felszínre kerülnek, kiugranak ott. A 17. oldalon lévő megállapításokkal 23 kapcsolatban: nem adunk-e a bizottság szájába különböző koncepciókat? Ebben az anyagban nincs felderítve, hogyan jött létre a katonai bizottság. 24 A katonai bizottságot a Központi Vezetőség nevezte ki, és mi abban a hiszemben éltünk, hogy ott a munka megy. Egyik nap vészjeleket kaptunk és kialakult olyan nézet: küldjünk át másokat. Akkor Münnich elvtársat, Fehér elvtársat, engem küldtek át. 25 De előttünk dolgozott egy katonai bizottság, mi tehát „póttartalékosoknak" mentünk oda, amikor már úgyszólván semmit nem lehetett csinálni. Mi valamit mégis megpróbáltunk: fegyvereket szereztünk, megszerveztük Budapest védelmét, együtt a szovjet elvtársakkal. Összehívtuk a vezérkart, megmondtuk a vezető tiszteknek, mi a helyzet, de akkor már két vezérkar volt. Egyesek előttünk a fejüket bólogatták, de a másik helyiségben szervezkedtek ellenünk. Emlékszem, amikor Selmeczi bejött géppisztollyal, és azt mondta: „Ezt az egész 7 I Ez az előterjesztésben a következő összefüggésben szerepelt: „Károsan hatottak a hadsereg erkölcsi-politikai szilárdságára azok a káros és ellenséges revizionista nézetek (pacifizmus, nemzeti kommunizmus, a szocialista tábor egységének tagadása, az »önálló magyar út« elmélete, az osztályharc, a szocializmusba való átmenet, a háborúk elkerülhetősége stb. kérdéseiben vallott helytelen nézetek), amik ellen a politikai apparátus és a pártszervezetek a harcot megfelelően felvenni - a fentebb jelzett okok miatt - nem voltak képesek." Az előterjesztés II. fejezete „A Néphadsereg legfelső vezetésének működése és szerepe az ellenforradalom 1956. október 23-tól október 28-ig terjedő időszakában" cím alatt ismerteti egyes személyek tevékenységét. Az előterjesztésnek ez a része a munkásság felfegyverzésével kapcsolatos különböző utasításokat taglalja. A Katonai Bizottságot az MDP KV 1956. október 23-ról 24-re virradó éjszakai ülésén hozták létre a felkelés elfojtásának politikai irányítására. L. bővebben Ötvenhat októbere és a hatalom, i. m., valamint RIPP Zoltán: A pártvezetés végnapjai, i. m. 42., 193-202. 25 Az MDP KV 1956. október 25-i délutáni ülésén a Katonai Bizottság élére Apró Antalt nevezték ki Kovács István helyett, és tagja lett Münnich Ferenc és Nógrádi Sándor is. Fehér Lajos már az október 23-án éjjel megalakított Katonai Bizottságnak tagja volt. 744
