A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

Szigorúan bizalmas! Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1957. novfember] 21-i üléséről 1. Jelentés a Magyar Néphadsereg értékeléséről az 1956. októbernovemberi ellenforradalomban MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Az előterjesztést azért tárgyaljuk most, mert Révész elvtársaknak sürgős feladataik vannak, fel kell készülniük a katonai aktívára. Két kérdést kell eldönteni: egyik, elvileg egyetértünk-e az előterjesztéssel, ha igen, akkor részletkérdések lehetnek, amit meg kell vitatni; másik, hogy az Adminisztratív Osztály által készített kiegészítő feljegyzést is meg kell vizsgálni. APRÓ ANTAL elvtárs: A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy Münnich elvtárs és én nézzük át az átdolgozott szöveget.

17 Mi ezt meg is csináltuk. Néhány megjegyzést ismertettünk, amit Révész elvtársék már figyelembe is vettek részben. Most a szöveget még egyszer átolvastam, és néhány észrevételem lenne: Kezdem azzal, amit az Adminisztratív Osztály írásban is megtett: az előterjesztésből az derül ki, mintha az újabbkori magyar történelem Farkas Mihály körül forgott volna - annyiszor és olyan dózisban van ez ismertetve, hogy véleményem szerint ennek kétharmad részét likvidálni kell. Nem értek egyet azzal, hogy a Magyar Néphadsereg fő sajátossága a Farkas Mihály vagy mások által elkövetett hibákból áll. Úgy gondolom, hogy a Magyar Néphadsereg fő sajátossága az volt, hogy 1848, illetve 1919 óta először sikerült olyan néphadsereget megteremteni, amely valóban - a hibák mellett is - néphadsereg volt. Először érezte az ország dolgozó népe, hogy felfegyverzett, kiképzett, létszámban is erős hadserege van. Gondoljunk azokra az esztendőkre, amikor a tömegekben ilyen érzés volt a hadsereggel szemben. Az ország dolgozó népe erőt érzett, bízott a hadseregben. Ez volt a jellemző a mi hadseregünkre, a tömegek szemével nézve a dolgot. Hogy egy nagy létszámú, viszonylag jó, az akkori, 4-5 évvel ezelőtti technikai fejlődéshez, a mi szerény lehetőségeinkhez képest fegyverzetében is eléggé erős hadseregünk volt, azt nem kell tagadni. Ezt kell megmondani a bevezető részben és azt, hogy a nép áldozott ezért a hadseregért, a magáénak érezte ezt a hadsereget. Azt is meg kell mondani, hogy a magyar fiatalok tíz és tízezrei örömmel vettek részt a hadsereg munkájában. A párt mozgósított oda és a háborúban kifosztott, kirabolt, sokat szenvedett ország képes volt önálló, erős hadsereget létrehozni, ahol a harci szellem sem volt rossz, még akkor sem, ha tudjuk, történtek önkényeskedések és hibák. 17 A PB 1957. szeptember 17-én foglalkozott először a kérdéssel. L. a 12. sz. dokumentumot. 742