A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

pocskondériázták Magyarországot, és dicsőítették a „hős forradalmárokat". A magyar delegáció még aznap este elkészített egy visszavágást, ami másnap reggel minden delegátusnak ott volt az asztalán. Ez abból adódik, hogy a magyar delegáció az idén tisztábban látta a helyzetet, tapasztaltabb volt, szorosabb volt a kapcsolata a magyar kormánnyal, a hazával és a szovjet delegációval is. Az ellenforradalom évfordulóján hallottunk több helyről olyan hangokat, hogy a Közgyűlésen és a bizottságokban is az elnök vagy az előadó vagy valamely delegátus provokálni fog az évfordulóval kapcsolatban. Mi a delegációban megbeszéltük, hogy a Közgyűlésen is és a bizottságokban is, amint valaki szóvá teszi, akár az elnök vagy előadó a provokációs évfordulót, azonnal ügyrendre hivatkozva közbeszólunk, megállapítjuk és követeljük, hogy a bizottság vagy a Közgyűlés elnöke ne tűrje, hogy mással foglalkozzanak, mint ami napirenden van, és provokációkkal ne zavarják a magyar nép békés tevékenységét. Erre nem került sor, mert sehol, egyik bizottságban sem tették szóvá. A tagdíjcsökkentés kérdésben is folytattunk egy kampányt, aminek eredménye az, hogy Magyarország tagdíjfizetését eddig úgy állapították meg, hogy az ENSZ egész költségvetésének 0,45%-át kell Magyarországnak fizetni és mi méltatlankodtunk, hogy ez nekünk nagyon sok, mi ennyit nem szeretnénk fizetni és kértük, hogy 0,37%-ra szállítsák le. Ha nem is sikerült ezt elérni, de azt elértük, hogy 0,39%-ra szállították le, ami azt jelenti, hogy 75 000 dollárral kevesebb tagdíjat kell fizetni. Az általános hangulatra jellemző, hogy az ellenforradalom évfordulója előtt 10 nappal az egyik neves norvég újságíró eljött hozzám sajtónyilatkozatért. Ez kb. úgy zajlott le, hogy ő az iránt érdeklődött, mi lesz október 23-án Magyarországon. Az amerikai sajtó hatása következtében a népek túlnyomó többsége és persze a külföldi újságírók is azt képzelték, hogy Magyarországon 23-án újból kezdődik az ellenforradalom, utcai harc, és az újságíró rendkívül meg volt lepve, mikor én Marosán elvtárs beszédének mintájára - amit akkor olvastam - mondtam, hogy október 23-án a széntermelés 80 000 tonnával lesz több, a vasutak normálisan fognak közlekedni, a munkából és iskolából senki sem fog hiányozni stb. Jellemző az ottani általános hangulatra, hogy az imperialista sajtó olyan propaganda hadjáratot folytatott, hogy mindenki azt hitte, felújul az ellenforradalom. Ezt az újságírót október 23-a után nem láttam, nem tudtam neki megmondani, hogy íme semmi sem történt. A delegációnk fogadásáról két szót. Az ENSZ-ben szokásos, hogy minden delegáció egy ülés alatt egy fogadást ad, amire meghívja az ENSZ Közgyűlés küldötteit, amerikai hírességeket és egyéb személyeket. Az elmúlt évben nekünk ilyen fogadást nem sikerült tartani. Meghívtuk ugyan a vendégeket december 14-re, tehát arra a napra, amikor az ENSZ delegáció kormányunk utasítására az ENSZ-ből kivonult.

9I Olyan volt akkor a hangulat, hogy a magyar küldöttség 91 1956. december 14-én Horváth Imre nyilatkozatot tett közzé az ENSZ Közgyűlésén: Magyarország mindaddig nem vesz részt a közgyűlés munkájában, amíg a magyar kérdést nem az alapokmány szellemében tárgyalják. 729