A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
határozatokat hogyan hajtják végre és ha úgy látjuk, hogy ezt az ellenőrzést ki kell szélesíteni, meg is fogjuk ezt csinálni. KÁLLAI GYULA elvtárs: Azt kellene kimondani, hogy a Politikai Bizottság kötelezi a többi osztályokat is, elsősorban az Agitációs és Propaganda, a Tudományos és Kulturális Osztályt, hogy rendszeres időközönként tartsanak előadásokat, segítsenek és ne úgy, hogy ezek az osztályok külön hatáskörrel foglalkozzanak a hadsereggel. BISZKU BÉLA elvtárs: Amikor szabályozzuk a pártellenőrzés elvét és formáját, akkor meg kell határozni, hogy mit csináljunk, mert különben nem lesz konkrét a kapcsolat. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: A PTO és az Ágit. Prop. Osztály minden körülmények között úgyis ellenőrzi, hogy az ő területével kapcsolatos feladatok az élet különböző területein hogyan vannak végrehajtva. RÉVÉSZ GÉZA elvtárs: Először is szeretném a Politikai Bizottságot emlékeztetni, hogy hadseregünkben az ellenforradalom óta teljesen új és sajátos helyzet alakult ki a pártellenőrzésre vonatkozóan. Az összes szocialista típusú hadseregekben a politikai csoportfőnökségek a párt katonai politikai osztályai, a hadseregben a pártszervezeteket ők irányítják. A mi helyzetünkben az ellenforradalom után ezt kettéválasztottuk. A politikai csoportfőnökség nem elöljárója most már a hadseregnek, most a választott szerv a hadsereg pártbizottsága. Jelenleg 16 ezer kommunistavanahadseregben.Eztakollektívvezetés kialakítása, megszilárdítása érdekében még az én miniszterségem előtt hagyta jóvá az akkori Intéző Bizottság. 38 Ezzel én teljesen egyetértek. Azelőtt a politikai tiszt az ezrednél parancsolt és utasítást adott a pártszervezetnek. Ha a tagfelvételt, vagy más határozatot a politikai tiszt nem hagyott jóvá, az nem is volt érvényes. Ettől most eltértünk, és ez helyes is, mert a politikai tiszt, akinek katonai tapasztalata, általános képzettsége, kora, élettapasztalata nem tudja helyettesíteni azt a 9-11 tagból álló pártvezetőséget, amelynek kollektív bölcsessége mégis több, mint egy emberé. Ezért az értelme a párthatározatnak az, hogy a politikai helyettes a felelős a párt előtt a hadsereg, az alegység vagy az alárendelt személyi állomány erkölcsi, politikai állapotáért, de az irányítást úgy kell végezni, hogy azt tekintélye, személyes magatartása, munkája, képzettsége alapján szervezze meg és ne utasítson. Ilyen kettős helyzet alakult ki. Eddig nálunk is részt vett a politikai csoportfőnök a Titkárság ülésein. Éppen azért, hogy a pártirányítás hatékony legyen és teljesen közel legyen a hadsereg pártszerve a politikai szervekhez, ezért javasoltuk, hogy a hadsereg legmagasabb választott pártszervének vezetője részt vehessen a Titkárság ülésén. Itt nem a Honvédelmi Minisztérium pártbizottságáról van szó, hanem a hadsereg csúcsszerve pártvezetőjéről, ami azelőtt nem volt. Ezért javasoljuk tehát, hogy Az MSZMP IIB 1957. február 5-én hozott erről határozatot. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. kötet, i. m. 87-88. 701