A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

tűztek ki, majd az egész kulturális élet irányítását követelték.

48 Hozzátehetném még, az is helytelen, hogy a kultúrházakat a Népfront vezetésére bízzuk. (KÁDÁR [JÁNOS] elvtárs közbeszólása: Nincs bent a javaslatban.) De elhangzott. Semmi esetre sem lehet az állam irányító szerepét itt kiadni a kezünkből. Amit Apró elvtárs felvetett, hogy a népfront szervezet legyen-e vagy mozgalom, én a magam részéről a mozgalom mellett vagyok. Valaki mondotta - azt hiszem talán Somogyi elvtárs -, hogy ennyi szervezet megteremtése helyes-e most, mert nagyon sok erőt, energiát von el tőlünk. Azt hiszem nekünk elvtársak október előtt egyik hibánk volt, hogy a magyar társadalmat túlszerveztük. Volt itt annyi szervezet, hogy mindenki 5-6 vagy még többnek is volt a tagja, de lényegében érdemi munkát sehol sem végzett. Egy csomó egymást keresztező, átölelő szervezet volt, ami már gyengített. Nem kell nekünk most ennyiféle szervezet megteremtésére törekedni. Az elvtársak, legalábbis az ittlévő javaslatok alapján, a bolgár népfrontot veszik mintának, épp abból kiindulva javasolják a népfront szervezet kiépítését. Azt hiszem Bulgáriában a népfrontnak helyes és jó szervezeti formája van, de nálunk ez nem lenne helyes. A történelmi viszonyok egészen mások nálunk, mint Bulgáriában. Azt hiszem olyan országban, ahol a reakcióval olyan radikális volt a leszámolás, ott helyes ilyen szervezeti keretet adni a népfrontmozgalomnak, de nálunk, ahol a reakció annyira élő, eleven - nem kell csak októberre hivatkozni - most ilyen széles tömegszervezetet kiépíteni, mint a népfront szervezeti formában, nem helyes, nem tudnánk megfelelőképpen kézben tartani. Erről meg vagyok győződve. Rengeteg időt eltöltenénk a népfrontba belépni akarókkal, személyi problémákkal. Az a meggyőződésem, hogy ha mi úgy kezdünk el most a népfrontpolitikával foglalkozni, hogy a párt és a kormányszervek határozatait, döntéseit megfelelő formában - akár népfrontbizottságok formájában - megvitatjuk, kivisszük a pártonkívüli tömegek elé, kikérjük azok véleményét, mozgósítjuk őket, ezzel a célt, amit el akarunk érni, el lehet érni anélkül, hogy itt ilyen óriási feladathoz, mint egy országos nagy szervezet kiépítése, hozzákezdenénk. Nem egészen értek egyet Apró elvtárssal, aki azt mondotta, hogy a népfrontmozgalom a hatalom meghódítása előtt is formális volt. A népfrontmozgalom fejlődésének Magyarországon megvannak a különböző szakaszai és jó lett volna, ha a bolgár népfront fejlődése szakaszainak ismertetésével párhuzamosan ezt is elemezték volna. Szerintem a mi népfrontmozgalmunk 1945-től a hatalom 48 A Hazafias Népfront I. Országos Kongresszusának célkitűzései között is szerepelt a kulturális nevelés, az erre vonatkozó tézisek Darvas József beszédében hangzottak el: „Népünkben nagy igény él, hogy megismerje azt a kultúrát, amelynek mindig ő volt a jogos örököse, de amelytől a múltban elzárták [...] Szocialista építésünk új szakaszában nagy figyelmet kell fordítanunk a kultúra demokratizálására, a dolgozók széleskörű kulturális nevelésére [...] Főleg parasztságunk egy része idegenkedik kultúrotthonainktól [...] A Hazafias Népfrontnak itt is igen sok és sokrétű feladata van. Segítse a maga eszközeivel tömegkulturális intézményeink munkáját: segítsen eleven élettel megtölteni kultúrotthonainkat, szervezzen előadásokat, előadássorozatokat, alakítson, a dolgozó parasztság művelődési vágyát felébresztve, olvasóköröket". (A Hazafias Népfront I. Országos Kongresszusa, i. m. 23.) 491