A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

kerületi, városi szinten, amilyen mértékben ezekben a párt vezetése biztosítható. A népfront programját illetően, véleményem szerint elkerülhetetlen, hogy a népfrontbizottságoknak akcióprogramjuk legyen, szorosan összehangolva a tanácsokkal, de külön programja a népfrontnak ne legyen. A helyi szerveknek szükségük van akcióprogramra, mert enélkül nincsen a tevékenységüknek tartalma. Van olyan létező kérdés is, mint a népfront jelenlegi apparátusának a kérdése. Ha mi hozunk határozatot és a népfront apparátusában nem biztosítjuk a szilárd kommunista vezetést, akkor a dolog oda csúszik, amitől a pártot meg akarjuk óvni. Mert jelenleg olyan emberek dolgoznak ott, akik közül a többség nem a népi demokratikus rendszer építésén tevékenykedik és nagyon csodálkozom, hogy a Dávid elvtárs nem dobta ki ezeket az embereket. Aktív tevékenységet folytat - november 4-e előtt is és utána is - a népfrontapparátus, de nem a népi hatalom mellett. (DÁVID FERENC elvtárs közbeszólása: Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy ezek közül egy sor el lett távolítva.) A Politikai Bizottságnak döntést kell hozni a népfront apparátusának megerősítésére is. Olyan kérdésben is, hogy milyen legyen lefelé a függetlenített apparátus. Jelenleg egészen szűk apparátus foglalkozik a népfronttal. Tavaly már felmerült - amikor a Politikai Bizottság döntése volt -, hogy lejjebb is legyen függetlenített apparátus.

47 Azt hiszem, hogy ez elkerülhetetlen - mondjuk járási szintig egy-két függetlenített ember legyen - a célkitűzéseket nem lehet biztosítani, csak társadalmi erőre való támaszkodással. Bizonyos minimális, de a jelenleginél valamivel nagyobb függetlenített apparátus dolgozzon. KÁLLAI GYULA elvtárs: Az előterjesztést nagyon általánosnak tartom, nagyon sok olyan részt tartalmaz, ami a népfronttal kapcsolatban más dokumentumokban is szerepel, és nem azokat a kérdéseket emeli ki, amelyek lényegében megmutatják, hogy miért feneklett meg a népfrontmozgalom. Megmondom, ami[t] a bolgár népfront munkájáról előterjesztettek, Összehasonlíthatatlanul jobb, konkrét helyzetelemzésből indul ki — de hát az nem egészen rólunk szól. Ez rólunk szól, de nem egészen a mi feladataink elemzéséből született meg. Ez az alapvető hiba. Azt hiszem, hogy mindenekelőtt nekünk, ha ezzel a kérdéssel foglalkozunk, néhány elvi jelentőségű kérdést is tisztáznunk kellene. Mindenekelőtt arra kellene választ adnunk, hogy mi is az a népfront. Meg vagyok róla győződve, hogy a párt politikájában és a népfronttal kapcsolatban elkövetett hibákban az is szerepet játszott, hogy ezt nem érttettük meg eléggé a párttagsággal és a dolgozó tömegekkel. Azt hiszem, ilyen előterjesztésben legalább egy-két mondat erejéig ezzel foglalkozni kellene. Meg kellene valahogyan mondani, hogy a népfrontmozgalom az a szocializmus építésének sajátos, történelmileg is meghatározott formája a népi demokratikus országokban és itt bizonyos eltérés van a Szovjetunióban lejátszódott történelmi jellegtől. Arról van szó, hogy az 4/ L. erre az MDPPB 1956. augusztusi üléseit. (MOLM-KS 276. f. 53. cs. 298. és 300. ő. e.) 488