A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

szűklátókörűség, szakmai sovinizmus ellen, ami többek között megnyilvánult a karhatalomra vonatkozó párthatározatok nagyfokú meg nem értése, illetve következetlen végrehajtása terén.

12 Állandóan tartsák szem előtt, hogy a párttagság - a munkások és parasztok - bizalma a hadsereg október-novemberi csődje miatt lényegesen csökkent, aminek visszaszerzése nem egyszerűen csak agitációs feladat, hanem az elkövetett hibáknak - a tömegek által is érezhető - kijavítása, ami hosszú ideig tartó szívós munkát igényel. A fentieken kívül a Politikai Bizottság szükségesnek tartja: Külön jelentésben a hadsereg egyes vezetői felelősségét megállapítani, hogy annak alapján az illetékes pártszervek döntsenek. Különösen fontos tisztázni, ki a felelős azért, hogy október 23-án éjjel a Budapestre felrendelt katonai egységeknek a lőszert nem osztották ki, továbbá, hogy a munkások felfegyverzésére vonatkozó párthatározatot október 24-28-a között nem hajtották végre.

13 A nacionalista, szovjetellenes beállítottságú tiszteket a hadseregből el kell távolítani és helyettük a munkásosztály legjobbjaiból a hadsereg tiszti karát fokozatosan fel kell frissíteni. A hadsereg irányítása rendkívüli körülmények között ne közvetlenül a Központi Bizottság, hanem a KB által létrehozott Honvédelmi Tanács feladata legyen. Szeptember 23-án és 24-én a kaposvári hadosztály felügyeleti szemléjén A karhatalomra vonatkozóan 1. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. kötet, i. m. 71-78., az MSZMP IIB 1956. december 5-i ülésének jegyzőkönyve. Uo. 237-238., az MSZMP IIB 1957. január 29-i ülésének jegyzőkönyve: Javaslat a polgári fegyveres karhatalom kialakítására. Az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei II. kötet, i. m. 60-63., MSZMP IIB 1957. február 12-i ülése Uo. 111., 125-130. 13 1956. október 23-án éjjel a felkelés fegyveres leverésére megalakították az MDP KV Katonai Bizottságát, amelynek későbbi vezetője Apró Antal, tagjai: Bata István, Czinege Lajos (később), Fehér Lajos, Földes László, Kovács István (első elnök), Piros László lettek. Részt vettek a szerv munkájában: Nógrádi Sándor, Münnich Ferenc, Hazai Jenő. A bizottság a HM épületében kezdte meg működését. 24 óra után a honvédelmi miniszter Budapestre rendelte az egri lövészezredet és a váci légvédelmi tüzérezredet. Éjjel 2 órakor az aszódi gépesített lövészezred egyik része a József Telefonközpont visszafoglalására indult, de mire odaérkeztek, a fegyveresek megrongálták az épületet. Hajnalban az MDP KV újraválasztotta az MDP Politikai Bizottságát és a Titkárságot. Emellett az eseményeket ellenforradalomnak minősítették, és határozatot hoztak a munkásság felfegyverzéséről, elfogadták a szovjet csapatok „segítségül hívását". A Katonai Bizottságról részletesen 1. RIPP Zoltán: A pártvezetés végnapjai. 1956. októbere és a hatalom. 196—202. 474