A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

tisztázni. Magának a pártapparátusnak felépítése is ezt az egységes rendszert biztosítja. Szerintem a Politikai Bizottság határozata céljának is az kell legyen, hogy egységes elvekre fektesse a gazdasági tevékenység pártellenőrzését. Azért nem lehet kiragadni ezt csak üzemi szintre, mert bármely pontja az elveknek vonatkozik budapesti szinten a Budapesti Pártbizottságra, kerületi szinten a kerületi pártbizottságra. Abban Biszku elvtársnak igaza van, hogy meg kellene állapítani, hogy a kerületi pártbizottságnak milyen joga van, ha minisztériumi szinten tárgyal. Azzal is egyetértek, amit szintén Biszku elvtárs mondott, hogy a határozat ne csak üzemi gazdasági tevékenységre terjedjék ki. Helyes lenne megmutatni, hogy a pártbizottságok hogyan foglalkozzanak pénzügyi, tervezési stb. kérdésekkel. Eddig a Budapesti Pártbizottságon és akerületi pártbizottságoknál is működött egy csoport, amely csak a tervezést vizsgálta, vagy a bankon keresztül a pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozott. Helyes volna tehát kidolgozni a gazdasági tevékenység átfogó pártellenőrzésének egységes rendszerét. Minisztérium ellenőrzésére véleményem szerint egyedül a Központi Bizottság illetékes osztálya illetékes. Helyesnek tartanám, ha bevennénk az anyagba, hogy negyedévenként a kerületi pártbizottságok közvetlenül a Statisztikai Hivataltól kapjanak kerületükre vonatkozó összesített adatokat a termelésről.

53 Friss elvtárs megjegyzésével kapcsolatban: az 5. pontja a javaslatnak kimondja, hogy „Vonják be a dolgozókat széleskörűen a közügyek és saját üzemeik, vállalataik gazdasági ügyeinek közvetlenebb irányításába, intézésébe és érjék el, hogy a dolgozók valóban az üzem gazdáinak érezzék magukat." Friss elvtárs ezt a pontot úgy javasolja módosítani, hogy „közvetett módon". De éppen az a feladat, hogy a pártszervezeteknek bizonyos területeken domborodjék ki vezető szerepük. Van lehetősége és módja, hogy odahasson, hogy az üzemi dolgozók [a] termelés gazdaságiirányításában részt kapjanak. Itt van pl. az 5. pont utolsó része a 6. oldalon, amely szerint: „Apártszervezetek őrködjenek azon, hogy az egyéni, vállalati érdekek ne sértsék a népgazdasági érdekeket, érjék el ezeknek összehangolását." Szerintem igenis van itt feladata a pártszervezeteknek, mégpedig közvetlen feladata. Itt a politikai munkára gondolok. Pl. a természetbeni juttatásoknál a pártszervezet felvetheti az üzemi és népgazdasági érdekek összhangját. A vita alapján kicsit az az ember érzése, hogy az elvtársak sok tilalomfát állítanak fel. Most nem az a veszély, hogy a pártszervezetek sok mindenbe beleütik az orrukat, hanem éppen az, hogy még abba sem avatkoznak bele, amibe kellene. A határozat is azért szükséges, hogy bátorítsuk, segítsük a pártszervezeteket. BISZKU BÉLA elvtárs: Szükségesnek tartom, hogy az elvi kérdések mellett olyan kérdésekben is határozzunk, ami a pártszervezeteknek az elmúlt 12 év alatt és november 4-től is megszabja, hogyan dolgozzanak. Állást kell foglalni olyan kérdésekben, hogy a Statisztikai Hivataltól a kerületi pártbizottságok negyedévenként kapják meg a Ez a határozatba nem került bele. 252