A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

többsége olyan területen dolgozik, ahol semmiféle nomenklatúra nem érvényesül. A pártszervezetek túlnyomó többsége nem érti meg, van-e ezen a téren feladata, és ha van, akkor micsoda. Szerintem van feladata, de akkor ezt úgy kellene megmondani, hogy igen fontos, hogy megfelelő segítséget nyújtsunk részben a felső pártszerveknek, részben felelős állami szerveknek a megfelelő, vezetésre alkalmas káderek kiválasztásában, előléptetésében, nevelésében stb. Ezután mondhatnánk meg, hogy pártonkívüliek is betölthetnek mindenféle funkciót.

47 A 3. pont arról szól, hogy „A termelési feladataink sikeres megoldásában fontos szerepük van a műszaki értelmiségieknek. Nem nélkülözhetjük munkájukat, részvételüket a szocializmus építésében. A pártszervezetek velük szemben meggondolt, szubjektivitástól mentes politikát folytassanak." Ez a feladatnak viszonylag kis része és javarésze az, hogy a pártszervezetek hogyan befolyásolják az üzem kommunistáit és a műszaki értelmiséget magatartásukban. Egyébként a szempont, az érvelés jó. Az 5. pont úgy szól, hogy „A pártszervezetek küzdjenek a gazdasági vezetésben mutatkozó bürokratikus és anarchisztikus törekvésekkel szemben." Ez ellentétben van a 4. ponttal, amely azt mondja, hogy a kommunistákat vonják be személyes példamutatás alapján a termelést gátló körülmények feltárásába, leküzdésébe és mozgósítsa a dolgozók széles rétegeit is, hogy minél kimagaslóbb eredményeket érjenek el. A pártszervezetek a legjobb akarattal sem tudnak ennek a felhívásnak eleget tenni. Igaz, hogy bevonják őket, ha megfelelő alkalom van, de nyilván a gazdasági vezetésnek is hozzá kell járulni, hogy ilyen megfelelő alkalom legyen. Tehát, hogy a pártszervezet a dolgozókat arra mozgósítsa, hogy minél eredményesebben vegyenek részt az üzem tervének megvalósításában, biztosítani kell, hogy az igazgató a termelési értekezleten megismertesse ezt a tervet és a pártszervezetnek hozzá kell segíteni, hogy a dolgozók nagy része vegyen részt e tervek megvitatásában. Itt tehát én nem a cél ellen vagyok, hanem szükségesnek tartom a világos és pontos megfogalmazást.

48 Az 5. pont végén az van, hogy „A pártszervezetek őrködjenek azon, hogy az egyéni, vállalati érdekek ne sértsék a népgazdasági érdekeket, érjék el ezeknek összehangolását." Nem azon kell őrködni, hogy az egyéni érdek ne sértse a népgazdasági érdeket, mert ez javarészt nem rájuk van bízva. Ez széleskörű feladatot foglal magában. Pl. ha a Chinoin vállalat érdekei, sőt a dolgozók nyereségrészesedésével kapcsolatos igényei azt követelik, hogy a gyár ne A végleges szöveg az előterjesztéshez képest nem változott; a kádermunkára vonatkozó rész így hangzott: „A vezetők kinevezéséhez (beosztásuktól függően) a párt különböző szerveinek egyetértése szükséges. Ennek során a pártszervezetek érjék el, hogy a gazdasági, a termelő munka vezetői szakmájukban kiemelkedő képességű szervező és valóban vezetőképes emberek legyenek, akik amennyiben pártonkívüliek, ezentúl értsenek egyet a szocializmus építésével, pártunk legalapvetőbb célkitűzéseivel. Érvényesíteni kell az 1957. június 27-i pártértekezlet határozatának értelmében, hogy országunkban párttisztségtől eltekintve, minden szintű vezető beosztásban dolgozhatnak pártonkívüliek." 48 A megfogalmazás az elfogadott határozatban ugyanaz maradt. 248