A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
kihallgatott tanúkról. Eddig nem mutattuk meg, hogy tulajdonképpen kik is ezek az emberek. Az I/b. pont 31 foglalkozik a bizottság tagjainak leleplezésével. Itt nagyon vigyázzunk, miket állítunk, nehogy melléfogjunk. Pl. a ceyloni megbízottról eddig sok jó dolgot hallottunk, úgy tudom, jó barátságban voltunk, és most a jelentésből egyszerre úgy néz ki, hogy ő a legrosszabb. De logikailag sem jó helyen van ez a pont. Tegyük a d. pontba 32 ezt, azután, hogy bebizonyítjuk, helytelen, hogy az ENSZ így dolgozik, így foglalkozik az üggyel, majd arról beszélünk, hogy amerikai irányításra ment ez. A 3. oldalon van szó Nagy Imréről. 33 Azt hiszem, hogy itt zavarok vannak, lehet, hogy csak a tézisek fogalmazása okozza ezt. Nagy Imre első célkitűzése a hatalom megragadása volt - mondja a megállapítás. Nem ilyen egyszerű ez a kérdés. Első az volt, hogy mi felszólítottuk: legyen szíves segíteni, hogy ne legyen baj. Erre az a párt és a kormány szólította fel, amely most is hatalmon van. Másik ilyen megállapítás Nagy Imrével kapcsolatban, hogy az ellenforradalom vezéralakja. 34 Ez attól függ, hogy kiket nevezünk ellenforradalmároknak, most már a személyeket nézve. O nem volt a fasiszták vezéralakja, nem volt Dudásék vezéralakja, nem volt Szabó bácsiék vezéralakja, nem volt a börtönből kiszabadultak vezéralakja. Vezéralakja volt az egyetemi ifjúságnak, íróknak, művészeknek és azoknak, akik abból, hogy Nagy Imre a hibákról beszélt, azt a következtetést vonták le, hogy a hibák tisztességes kijavításának útjára akar lépni. Két-három nap múlva már támadták azok, akiknek kifejezett ellenforradalom volt a céljuk. Felelősségéből semmit nem von le, hogy nem a vezéralakjuk, hanem balekjuk volt. Neki - az amerikaiak szerint- első lépésben nem lett volna szabad azt csinálni, amit csinált. Azt Mindszentynek kellett volna csinálni, aki nem kötelezte el magát a hibák kijavításáért hevülő ifjúságnak és a becsületes dolgozóknak. NEMES DEZSŐ elvtárs: Miután a beszédek kapcsán meg kell cáfolni az ENSZ-jelentés különböző hazugságait, ez magával hozza, hogy magyarázó jellege is legyen a beszédeknek. Ezt a magyarázó jelleget egybe kell kapcsolni a támadó jelleggel, ami különösen a második részből hiányzik. Az előkészületeket illetően: ha vannak felhasználható jó anyagok, amikről Az említett pont így szólt: „A bizottság összetételének bírálata: Andersen dán elnök joggal gyanúsítható elfogultsággal: a második világháborúban a náciknak szolgáltatta ki hazáját. Gunewardene ceyloni megbízott s a többi bizottsági tag pellengérre állítása nyugati források megjelölésével." 32 A d. pont tartalmazta a jelentés általános bírálatát, elsősorban azért, mert az névtelen tanúk nyilvánosságra nem hozott vallomásain alapult. Nagy Imrével a 3/ac pontban foglalkoznak. A megállapítás a következő összefüggésben szerepel a 3/ac pontban: „Nagy Imre szerepe és taktikája: első célkitűzése a hatalom megragadása volt. Kezdetben tehát igyekezett megtartani a kommunista és haladó tömegek bizalmát. Ugyanakkor, mint az ellenforradalom vezéralakja, elejétől fogva leplezte az ellenforradalmat, és kiszolgálta annak képviselőit. Végül teljesen behódolt nekik és elárulta a népet." 239
