A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

kell biztosítani. 45 A bejelentések nagy figyelmet igényelnek, mert kis jelentések­ből nagy ügyeket lehet felgöngyölíteni. Széles hatáskört viszont nem lehet úgy biztosítani, hogy ne legyen bizonyos büntető szankció meghatározva. Meg kell még vizsgálni, milyenekről lehet szó. Járásoknál ügyelni kell arra, hogy a megyei tanácsok és járások mellett dolgozó szerveknél veszélyes elcsúszás van, mert nincs hatáskörük, csak felügyeleti jo­guk a gazdasági szervek fölött. Ha tehát létrehozunk ilyen szervet, nagyon fontos, hogy hatáskörét is megállapítsuk. SOMOGYI MIKLÓS elvtárs: Nem ott van a legnagyobb kár, hogy lopások vannak az üzemekben. Sokkal na­gyobb károk is vannak. Pl. az Ikaruszban az elvtársak elmondták, hogy mi azt mondjuk, hogy nincs anyag, ugyanakkor rengeteg anyag megy tönkre azáltal, hogy új gyártmányok előállítására térnek rá és a régiből leszabott és megma­radt anyagot nem tudják felhasználni. Nekem megmutattak három vagon vasat, túlnyomó többségében hengerelt acélt, amiből igen sok hulladékba megy. Nagy szabotázsok folynak főleg a tervező, kivitelező intézeteknél, különböző kivitele­ző építő vállalatoknál és más területen is, ami jóval nagyobb kárt jelent, mint amit ellopnak. Persze ez ellen is védekezni kell. Biztosítani kell, hogy azoknak az embereknek a nyakát, akik ebben a szervben társadalmi munkásként részt vesznek, ne lehessen könnyen kitörni. Ne legyen az, ami régen volt, hogy nem a főosztályvezetőt váltották le és megtörtént, hogy az újság 2 hónapon keresztül cikkezett egy nagy visszaélés miatt és az illetékes mi­niszter, aki szintén felelős volt ezért, a helyén volt, a bejelentőt pedig kivágták a helyéről. Azokat is ki kell vágni, akik mentik a csavargókat, mert csak így tudunk ezen a téren rendet csinálni. Ott volt a legnagyobb baj, hogy sok csavargót felül­ről mentettek, nem tudom ki által. A bejelentéseket kiadták kivizsgálásra annak, aki ellen a bejelentés szólt. Drákói intézkedésekre van szükség azok ellen, akik a népi ellenőrzés hatékonyságát bármilyen formában akadályozzák. Hatáskör és védelem kell a népi ellenőrzés résztvevőinek és a bejelentőknek is. Lehet úgy megszövegezni az erről szóló törvényt, hogy a rosszindulatú rágalma­zókat is büntetni kell. Most az ellenség egyik módszere a rágalmazás, amivel el akarja vonni a figyelmet bizonyos fontos dolgokról. 46 Azt hiszem, az volna a helyes, ha mi magát a szervnek létrehozását kimonda­nánk, de közben utasítanánk az igazságügyet, ügyészséget és az állami ellenőrző A törvény nem preferált területeket. A külkereskedelem kérdését, bár 1957. október 29-én napi­rendre került, a Politikai Bizottság nem tárgyalta meg. (L. a 16. sz. dokumentumot.) A népi ellenőrzési bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait a közhivatalnokokat meg­illető büntetőjogi védelem, a nem függetlenített ellenőröket munkajogi védelem illette meg. A 23. paragrafus előírta: „Azokra a személyekre, akik a népi ellenőrzési bizottságnál, vagy a népi el­lenőrnél közérdekű bejelentéseket vagy javaslatokat tesznek, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 68. §-ában előírt védelmet kell biztosítani." (Törvénytár, 1957. 51.) A népi ellenőrzés tevékenységének akadályozása bűntettnek minősült. A „rágalmazó", félrevezető bejelentések nem kerültek e rendelkezés hatálya alá. 172

Next

/
Thumbnails
Contents