A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

A Politikai Bizottság szükségesnek tartja új típusú népi ellenőrzési szerv létrehozását. Az előterjesztett javaslatokat az alábbi kiegészítésekkel fogadja el: A most létrehozandó népi ellenőrzési szerv közvetlenül a Minisztertanács alá tartozzék és így biztosítsák más állami szervektől való függetlenségét.

1 Az ellenőrzés országos szerve a Központi Népi Ellenőrző Bizottság legyen, melynek elnökét és titkárát függetleníteni kell. Az új ellenőrzési szervnek csak a megyei és járási székhelyeken legyenek alsóbb szervei. A későbbiek során kell megállapítani, hogy függetlenítsék-e a megbízottakat.

2 A népi ellenőrzési szerv aktíváit, illetve e szervhez bejelentést tevő dolgozókat határozottan meg kell védeni a hibák felfedése miatti esetleges üldöztetéssel szemben.

3 A megszervezendő népi ellenőrzési szerv léte nem csökkenti az állami szervek felelősségét saját területükön történt hiányosságokért. A Politikai Bizottság a javaslat 5. pontját azzal a módosítással fogadja el, hogy az aktivisták és az általuk bevont dolgozók az ellenőrzést csak kivételes esetekben, szükség szerint végezhetik munkaidő alatt.

4 „A népi ellenőrzés felső szerve a kormány felügyelete alá rendelt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kinevezett mintegy 15 tagú Központi Népi Ellenőrző Bizottság legyen." A kiemelt rész került újonnan a határozatba. A törvény előkészítése során hosszas vita alakult ki a KNEB hovatartozásáról. A törvényhozás végül a kettős alárendeltség mellett döntött. A KNEB tagjait az Elnöki Tanács nevezte ki és hívta vissza, munkájában a Minisztertanács irányítása alatt állt, és mindkét testület felé beszámolási kötelezettsége volt. (1957. évi VII. törvény a népi ellenőrzésről. Törvénytár, 1957.49.) 2 Az előterjesztés Budapest kerületei és a jelentősebb városi és községi szinten kíván megbízotti rendszert kiépíteni. A megbízottak köré aktivistákat kell szervezni, akik „...népi ellenőrzési bizottságot alkotnak, vezetőt választanak és együtt megbeszélik munkájuk tapasztalatait és feladatait. Nem kell őket - illetve közülük legfeljebb egyet lehet - függetleníteni, de biztosítani kell számukra egy helyiséget, ahol dolgozhatnak..." Ez a megfogalmazás a nyomtatott végleges határozatban benne maradt. A törvény ugyanakkor már pontosan előírta a központi, fővárosi, megyei, járási, városi, kerületi bizottságok létszámát. Egy 1958. január 29-i Titkárság számára készült jelentés 125 függetlenített elnökről, illetve elnökhelyettesről, 1568 választott társadalmi munkásról és 6500 népi ellenőrről ad számot. (MOLM-KS 288. f. 8. cs. 88. ő. e.) 3 A határozatba ennek megfelelő új szöveg került. 4 Az előterjesztésben: „5. Az aktivistáknak is, az általuk bevont dolgozóknak is igyekezniük kell munkájukat, vagy legalább annak egy részét, munkaidőn túl ellátni. Amennyiben azonban részben rendes munkaidejüket kell rááldozniuk, munkahelyükről meg kell kapniuk az erre az időre járó fizetést. (Ki kell dolgozni, hogy ezt a munkaidő-igénybevételt milyen határok közé kell szorítani.)" 154