A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)

jogot adni. Véleményünk szerint egyenlő jogokat kell biztosítani. Ez az alap. Mi komolyan gondoljuk azt, hogy munkásállamban élünk, tehát ha egy ember megy perelni az államot, akkor 8 millióval szemben megy azt perelni. Amit a művezetőre mondanak az lehetséges, volt megkötöttség, de most nem szabad azt csinálni, hogy csak a miniszter mondhasson fel egy segédmunkásnak. Meg kell vizsgálni, milyen határig menjen el ez az alapokmányszerű dolog, hogy ne legyünk kitéve minden hónapban szükséges módosításoknak. Ha nem bír el részletes szabályozást, legyen szűkebb. Ismétlem ki kell hangsúlyozni, nem lehet az egyes embereknek több jogot biztosítani, egy munkásállamban mint amennyivel vele szemben az állam rendelkezik. Ez az elv. A végén olyan helyzet születik, hogy lesz Munka Törvénykönyv, lesz újságíró törvénykönyv meg egyetemi törvény stb. - minden társadalmi réteg joga törvényben lesz leszögezve és a Munkás-Paraszt Kormány képtelen lesz a kormányzásra. Következetesen kell dolgozni és akkor a munkásoknak nem lesz savanyú sorsuk a gyárba[n]. Én nem szavazok meg egy munkásnak sem több jogot saját államával szemben, mint amennyivel szemben ő rendelkezik az állam felé. FRISS ISTVÁN elvtárs: Az egyenlő jogok elvével teljesen egyetértünk. De ami a másik alapfeladatot jelenti, hogy mennyire tudjuk megszüntetni ezt az ellentmondást, hogy túl részletes, erre válaszolni még nem tudok. Azt vegyük tudomásul, mint alapelvet, hogy egyenlők a jogok és vizsgáljuk meg, hogy milyen részletekig terjedhet a Munka Törvénykönyv. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Nézzék meg, mit mutat a 3 éves tapasztalat. Lehet-e annyira részletes eljárást csinálni vagy ha nem, mint tapasztalatot le kell szögezni, hogy szűkíteni kell a törvényt. KISHÁZI ÖDÖN elvtárs: Feltétlen szükséges, hogy a munkaviszonyok törvényileg legyenek rendezve, meghatározva, mik a dolgozók jogai és kötelezettségei. Az helyes, amit Kádár elvtárs felvet: hogy az alapkérdésekre adjanak lényeges választ. Volt egy részletes végrehajtási utasítás, amit a kormány hagyott jóvá. Feltétlen szükséges, hogy ezt a részét rendezzük. Fock elvtársnak arra a megjegyzésére szeretnék reagálni, hogy a Munkaügyi Minisztérium alaposabban tanulmányozza a népgazdaság helyzetét. Ezt mi meg is tesszük. Lehet, hogy ebben vétettünk valamit. Minden minisztérium - ezt túlzás nélkül mondhatom - a népszerűtlen feladatok megoldását ránk hárítja, és mi vagyunk, akik vállaljuk, hogy a zavarokat elhárítjuk. Mi vállaljuk, hogy a népgazdaság helyzetére, a takarékosságra dolgozunk ki különböző javaslatokat, amelyeket Politikai Bizottság elé fogunk terjeszteni. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Még egy részletkérdéshez: a felmondás annak idején nem jól lett szabályozva. Egészségtelen dolog, hogy a munkások és a vezető munkakörben lévők felmondási ideje azonos, 15 nap. Én nem azt nézném, hogy mióta dolgozik 1065