A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei 1957. július 2. - december 28. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 42. Budapest, 2006)
ezt a folyamatot. A törvénysértésekért egyedül az államvédelmet tették felelőssé. Rákosi pl. „Péter Gábor és bandájáról" beszélt. Ez a koncepció, valamint az államvédelem által ténylegesen elkövetett hibák és bűnök az ellenség malmára hajtották a vizet. Az államvédelem elszigetelődött a Belügyminisztériumon belül és ugyanakkor a párt közvéleménye és a dolgozók széles rétegei bizalmatlanokká váltak iránta. Az ellenség ezt kihasználva, céltudatos uszítást folytatott ellene. Mindezek végeredményben a politikai hatalmat gyengítették, mert a proletárdiktatúra egyik fontos hatalmi szervét ásták alá. Az államvédelem vezetése ebben az időben fellépett a szektás hibák, a káros politikai szemlélet, a helytelen módszerek ellen, a törvényesség védelmében. A kialakult politikai légkör azonban nem tette lehetővé, hogy világosan lássa, milyen irányban lehet dolgozni, és ezért nem irányította a szerveket azokra az új területekre, ahol az ellenség befolyása és aktivitása növekedett. A párt akkori vezetése ezt nem tekintette államvédelmi feladatnak, az e területeken tevékenykedő ellenségről szóló jelzéseket nem vette tekintetbe. Az államvédelem vezetése nem ismerte fel, és ennélfogva nem elemezte Nagy Imre és csoportja mögött felsorakozó aktív ellenséges erők célját és taktikáját. E zűrzavar egyik következménye volt, hogy az ellenséges revizionista ideológia az államvédelem soraiba is behatolt. A proletariátus hatalmát komolyan gyengítette az a körülmény is, hogy az államvédelem elhanyagolta a belső reakció elleni harcot, nem ismerte fel a külső és belső ellenséges propaganda szervek egybehangolt tevékenységének tömegméretű hatását. 4. Az 1956. októberi események az államvédelmet váratlanul érték, ilyen eseményekre — hogy a felvonulásból ellenforradalom lesz - felkészülve nem volt. Váratlanul érte a miniszterhelyettes parancsnokokat a Politikai Bizottság határozata a tüntetés betiltásáról, a miniszter pedig nem adott ki utasítást a határozat végrehajtásának módjáról. A Politikai Bizottságban és a kormányban nem volt meg az egységes eltökéltség és akarat az államvédelem harcbavetését illetően. 5. Az októberi ellenforradalom első napjától kezdve a Belügyminisztérium vezetés nélkül maradt. A miniszter és I. helyettese a 23-i éjjeli KV-ülésről - más feladatot kapva - a BM-be nem tértek vissza, és helyettest sem bíztak meg. Az államvédelem az első napokban még végezte sajátos feladatát, értékes jelentéseket továbbított - pl. Corvin-közi, Széna-téri helyzetről - a katonai tanácsnak. Miután a Belügyminisztériumot nem használták fel a lehetőségekhez képest, az ellenforradalom pedig teret hódított, az államvédelem karhatalmi feladatot látott el. Az állomány kis csoportokban részt vett a fegyveres harcokban. Az ellenség táborába átment Nagy Imre-Losonczy-féle árulók a rendőrséget kijátszva az államvédelem ellen - ellenforradalmi nyomásra az államvédelmet feloszlatták. Ez a népköztársaságot töretlen erővel védelmező fegyveres erő likvidálása volt. 1007
