Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

oklevél nem az. Ezt követően kérte, hogy Simon plébános mutassa be azt, hogy megvizsgálhassák, és végül a nádortól iuris medelam kapjon. - Cum itaque nos series et ordines prescriptarum litterarum a prescriptis Daniele preposito et suo conventu loquentium ordinarie perlegi eosque per viros et magistros scientificos et peritos cum tenoré dictarum litterarum annotati comitis Pauli conferri ac de veritate et falsitate earum diligenter et conscientiose scrutari et experiri cepissemus, ibidem sicuti hoc in prescriptis litteris privilegialibus annotati comitis Pauli clare et expresse continetur prescripta littera ab ipso Bela rege loquentes, quarum sciret per vigorem antetactus Daniel prepositus et suus conventus mediam partem dictarum decimarum antedicta ecclesia Sancti Nicolai et eius plebano distraxisse explicaretur inter omnia alia sua suspicionis genera, sigillum eius duas in partes equaliter abcisum et bituminis ac picis albi soliditate in sericum pendens impressum fuisse adinvenimus manifeste, emiatt Dániel prépost és a konvent levelét egyrészt ezért, másrészt azért mert a tizedeket, amelyeknek felét Simon plébános és egyháza bitorolja, Béla király oklevele szerint a zobori konventtől a turóci monostornak adta azzal, hogy a monostor évi három márkát fizet a zobori konventnek. Jóllehet Simon plébános Dániel prépost és a konvent meg a benne átírt IV. Béla király oklevele alapján a mondott tizedeket megszerezni igyekszik, mégis mivel mindkét oklevél teljesen hamis, de mégha igaz is lenne, abban az esetben is, mivel Pál országbíró 1347-es ítéletlevelével a monostornak hagyta meg azokat, így Simon plébános és egyháza jogtalanul törekszik azokat megszerezni. Qua quidem décima totaliter et omnino ad prescriptum monasterium de Twroch et per consequens antelatos dominum Stephanum prepositum et suum conventum vigoribus dictorum duorum privilegiorum pro parte ipsius domini Stephani prepositi exhibitorum omni tramite iuris de iureque et de facto pertinuisse et pertinere, imo de huiusmodi decima ad prescriptam ecclesiam Sancti Nicolai suosque plébános pro tempore constitutes, nil penitus attinuisse, nec attinere debere, nobis dictisque magistris et viris scientificis ceterisque regni nobilibus et proceribus nobiscum pro examina ipsius cause in iudicio existentibus et superinde diutius deliberantibus clare ceraebatur. Idcirco premissis omnibus suo modo intellectis et consideratis eorundem magistrorum, procerum et regni nobilium quesito consilio et assumpto prescriptam decimam dictorum hospitum de ipso oppido Twroch, iam videlicet frugum hyemalium et estivalium, quam etiam agnorum, pullorum, aucarum, porcellorum, caseorum et apum, totaliter et omnino a mondott monostornak és a prépostnak, eatenus quemadmodum ipsorum prefuit et paciflce possiderunt, iure eis ex premissis attinenti in perpetuum habendam et possidendam, salvo iure alieno adiudicantes atque relinquentes nolentesque ipsius Simonis plebani premissam iniquam requisitionem et executionem prescripte medietatis earundem decimarum, dictamque exhibitionem prescriptarum falsarum litterarum per ipsum modo previo productarum, simpliciter et de piano pertransive, ne idem sibi in premissis commodum reportasse sentiat, sed alii ab ipso exemplati ad similia facienda et committenda se apponere non présumant. Eundem Simonem plebanum pro exhibitione dictarum falsarum litterarum per ipsum facta adversus ipsum dominum Stephanum prepositum de Twroch in pena dilationis falsarum litterarum ex eoque in homagio sui capitis, ratione scilicet dignitatis sui sacerdotii, in quinquaginta marcis solum ipsi domino Stephano preposito persolvendis, insuperque amissione omnium rerum et bonorum suorum ipsum proprie et precise ubilibet con-