Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

kiadott oklevelüket (vö. Wenzel XII. 593.), amelyet privilégiális formában függőpecsétjükkel megerősítetten átírnak. Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 1450. (NRA 379-22.) - XVIII. századi egyszerű másolata: Pálffy cs. központi lt., Oklevelek 3-1-1-9a. (DF 254579.) 704 Jún. 20. (in Pomernensi(!) ecclesia Sancti Eustachii, ind. XV., die vero sabbathi, vicesima mensis Iunii, pontificatus dicti domini nostri Martini papae quinti anno quinto) Heinricus Lupi de Podmberg, mainzi egyházmegyés közjegyző, Johannes deThomoriis ügyhallgatója és jegyzője oklevélbe foglalja a Johannes de Thomoriis de Bononia apostoli ügyhallgató döntését abban az ügyben, melyet V. Márton pápa a kérvénycédula megküldése mellett bízott ítéletére. Eszerint Balázs fia Gergely, a pápóci Szent Üdvözítőről nevezett egyház prépostja nevében a pápának előadták, hogy Opuczis-i János kánonjogi doktor, apostoli ügyhallgató előtt Bassan-i Péter fia Mátyás, a győri (székes)egyház valóságos őrkanonokja ill. kincstartója mint felperes és a kérvényező között a győri (székes)egyház és a kanonoktársak kanonokságának és prebenda-ja ügyében per folyt, melyben az ügyhallgató az audientia contradictorum-ban a kérelmező ellenében az őrkanonok javára szabálytalan és helytelen ítéletet hozott, ezért a kérelmező az ítélet tudomásul vételét követő tíz napon belül a Szentszékhez fellebbezett, mivel állítása szerint a vitatott kanonokság és javadalom negyven esztendeje a Szent Üdvözítő prépostságával van összekapcsolva, a per idején pedig a helyi rossz körülmények és viszonyok miatt a kérelmező akadályoztatva volt; mivel egyházi javadalmat kanonoki cím nélkül birtokolni nem lehet, s nehogy az őrkanonoknak lehetősége nyíljon a kanonokságba való helytelen behelyezkedésre, a kérelmező azt kérte, hogy a pápa az ügyhallgatók közül bízza valaki másra teljes körű hatalommal és intézkedési joggal az eredeti per és a fellebbezés ügyét, eltekintve attól, hogy az ügy szabálytalanul került a római Kúriába; az eredeti kérvénycédula végén a szövegtől elütő betűkkel volt feljegyezve a pápa jóváhagyása és Johannes de Thomoriis bíróul való kirendelés. Ezt követően a kérvényező megkereste az ügyhallgatót, hogy az engedélyezze számára a törvényes idézést Bassan-i Péter fia Mátyás ellenében. Az ügyhallgató tehát megparancsolja az összes Győr városi és egyházmegyei egyházi személyeknek, valamint közjegyzőknek, hogy a parancs kézhezvételétől számított hat napon belül a nevezett őrkanonokot személyesen az oklevélben részletezett szokásos körülmények között idézzék meg az ő ill. bírói helyettese színe elé oly módon, hogy az idézést követő negyvened napon Rómában ill. ott, ahol éppen a Kúria tartózkodik, az ügyhallgató rendes bírósági napján személyesen vagy alkalmas ügyvéd által képviselve az ügyet érintő összes bizonyítékaival együtt jelenjen meg a felperesnek való megfelelésre, s ezután az ügyhallgató akkor is megkezdi az ügy tárgyalását, ha az idézett a megjelenést elmulasztja. Végül az ügyhallgató a nevezetteknek meghagyja, hogy az idézés módját és lefolyását saját pátens vagy közjegyzői oklevél formájában jelentsék neki, fenntartván a feloldozás jogát a maga ill. feljebbvalója számára, ha valaki netán parancsának megszegése okán kiközösítésbe esnék. Ismeretlen közjegyző 1423. márc. 13-i leveléből. XVIII. századi egyszerű, pontatlan másolat. Győri káptalan mit., Pápóczi prépostság theca 1-189. (DF 278195.)