Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)

416 Ápr. 16. (in Pekrecz, 5. die resurrectionis Domini) Nagmihal-i Albert vránai perjel, dalmát-horvát bán emlékezetül adja, hogy cum sevissimorum Turcorum omni Christi colentium prosecutio ac crucis Christi inimicorum insultus et eorum potentia formidabilis confines regnorum Slauonie et Croacie creberrime hostiliter invadentes ac plurimis devastationibus seu depopulationibus precunctantes asuverunt(') devastare continuus eorum insultibus et frequentissimus pro pulsibus in[..]ndo singulisque bonis ipsius et rebus devastando penitus desolari deliquissent, et quia nos possessiones ecclesie nostre, ubilibet habitas et existentes, populorum collegio simulcumque condecenti, tum ob salutis nostre remedium, tum etiam ob nostri honoris incrementum adornari volentes, ezért mindenkinek a tudomására hozza, hogy megjelentek előtte Gora districtus-beli prédiálisai: Mihola-i Lukács, Tamás, János, Pál és Bálint, Kwthyna-i Wagath fia: Márton, Waynyk-i György fia: János, Nouakolcz-i Stepanus fia: Dénes meg frater-ei: László, Dénes és István, Ergal-i Vörös (rufus) Miklós meg fiai: György és Gaspar kérve őt, hogy nekik és örököseiknek azt a kegyet és szabadságot adja, hogy quicunque in territorio nostre predialitatis Gora vineas reformarent vei de novo facerent, liberam facultatem habeant vendendi, nemini tamen alicui, nisi iobagioni ecclesie, tali conditione interserto, quod directam et mediam partém vinorum ex decimis habendorum nobis et ecclesie nostre ac nostris successoribus dare teneantur, residuam vero partém decimé prefati prediales et eorum heredes possideant et habeant, portiones autem nostras, exinde provenientes comites et castellani nostri ad nostram curiam per se et soli inportare teneantur. Ideo hanc libertatém et gratiam ipsis concessimus predialibus, necnon eorum heredibus. Ennek bizonyságául a jelen oklevelet részükre függőpecséttel erősítteti meg. Hártyán, díszes kezdő N betűvel, függőpecsét selyemzsinórjával. Erdődy cs. lt. 475. 417 Ápr. 16. (15. die f. V. a. Ramis palmarum) István turóci prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy ők Zs.-nak Zentpether-i Dauid fia: Miklós, Zathurcha-i Mathe fia: Lukács, Lachk fiai: Péter és Antal meg más ottani nemesek részére szóló, 1422. febr. 18-án kelt parancsa értelmében (159) Draskfalwa-i György fia: Pál királyi emberrel kiküldték Pál papot, tanúbizonyságukat, akik a virágvasárnap előtti csütörtökön (ápr. 2.) kimentek Vendegi birtokra összehíván a szomszédokat és határosokat, valamint Zaturcha-i Dauid fia: Miklós, Mathe fia: Lukács, Demeter fia: János meg többi más nemes jelenlétében megjárták a birtokot és a határjeleket a szükséges helyeken megújították: Primo incepissent a parte opidi Senthmarthon vocati a plaga occidentali in rippa fluvii Thuroch, ubi quedam aqua Zlatina vocata incideret in eundem fluvium Thuroch et ibidem a parte inferiori eiusdem aque Zlatina sublevassent terream metam; deinde per eundem fluvium Thuroch infraeundo ad plagam aquilonis pervenissent ad quendam pontem supra dictum fluvium Thuroch existentem, Zaturchayhyda vocatum, ubi perveniret ad metas nobilium de Vdwarch et ibidem ex opposito dicti pontis similiter unam metam de terra fodissent; deinde per quandam viam, que duceret ad predictum pontem et divideret inter predictas possessiones Vendegi et Wdwarch directe ad orientis plagam reflectendo pervenissent ad publicam viam, que ducit ad predictum opidum Zenthmarthon, ubi ex duabus partibus eiusdem vie publice duas metas de terra erexissent; abhinc ipsam viam publicam persaltando et per predictam aliam viam