Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004)
321 Márc. 18. A kolozsmonostori konvent előtt Tusoni néhai Bolgár Miklós fiai: János és István meg osztályos rokonaik eltiltják Magyarfrátai Pétert attól, hogy szentpéteri (Kolozs m.) birtokrészét elidegenítse Meggyesfalvai Imre fiának: Jakabnak. - Teleki I. 457. (DL 73990 - Teleki cs., marosvásárhelyi lt.) 322 Márc. 19. (Bude, f. V. a. Letare) Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Elmondták neki Borsa-i János fia: Lukács nevében, hogy ö a Pozsony megyei Erechuize és Zymanduize folyók között fekvő harminc kaszaaljnyi kaszáló birtokába zálogjogon be kíván menni. Ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike vezesse be Lukácsot a kaszálóba és azt iktassa részére zálog címén; az esetleges ellentmondókat idézzék meg királyi jelenlét elé és ugyanoda tegyenek jelentést is. Kijelölt királyi emberek: Ladislaus f. Iohan[nis], Michael f. Stephani, Emericus f. Iacobi, Thomas f. Iohannis, I[ohan]nes f. Iacobi de Kysilka. Szakadozott papíron, hátlapján zárópecsét darabkáival. Pozsonyi káptalan orsz. lt. 2-2-24. (DF 225620.) -A hátlapi feljegyzés szerint Kisilka-i Jakab fia: János volt a királyi, Mihály Zentandrasswr-i plébános pedig a káptalani ember, akik a Quasi modo vasárnap előtti szombaton (ápr. 18.) ellentmondás nélkül (elvégezték a feladatot). 323 Márc. 19. (in oppido Zenthpeter, f. V. a. Benedicti) Borsod megye oklevele: quia idem Nicolaus filius Johannis dicti Thokos iobagionem suum Dionisium in facto furticinii cum actore concordiam facere admisit, unde idem iobagio suus videlicet in causam attractus facta ipsa concordia se ipsum per hoc tamquam reum et culpabilem ostendit, nam quicunque talis racione furti in causam attractus fuerit et tunc cum ipso actore concordiam inierit, omnis talis tanquam reus in penis birsagialibus, scilicet in quatraginta florenis novis pro redempcione capitis iudici videlicet vicecomiti succumbit, unde dictos quatraginta florenos novos vicecomites super ipsum Nicolaum filium Thokos pro admissione predicte concordie recipére habeant facultatem. Tartalmilag átírta Borsod megye 1422. júl. 2-i oklevelében: 752. DL 11287. (NRA777-50.) 324 Márc. 20. (8. die f. VI. p. Reminiscere) A kalocsai káptalan bizonyítja, hogy Zs. márc. 7-én kelt littere obligatorie-ja (269) értelmében két kiküldötte György custos és Benedek mester kanonok előtt a fogott bírák Solth birtokon ítéletet hoztak Thetethlen-i Mihály és testvére: Kelemen viszályában. Mihály azzal vádolta Kelement, hogy kizárta őt a néhai Wllye-i Antal és fia: Gergely birtokrészeiből, s a megszerzésükre fordított jelentős költségeire és fáradságára hivatkozva, 1 a róluk szóló adománylevelet is csak a saját részére állíttatta ki, holott neki mindig azt mondta, hogy a birtokrészeket mindkettőjük számára kérte fel. Állítása igazolásául bemutatta a fehérvári keresztes konvent két 1421. évi, királyi parancsra készített jelentését a küldötte és a királyi ember előtt tett vallomásokról, amelyek egyikében Harazti-i Jakab fia: János, Waan-i Balázs és Wadas-i János azt vallották, hogy Mihály és Kelemen között in exercitu regali in Orswa habito létrehoztak egy egyezséget e birtokrészekről, de Kelemen nem fogadta azt el, ipsam ordinationem remisit a másikában a testvérek anyja: Borbála meg Kelemen famulusa és ügyvédje: Balázs azt vallották, hogy a birtokrészek felkérésében Mihály volt a principális, és Kelemen, aki valóban sok munkát és pénzt fordított megszerzésükre, Mihálynak mindig azt mondta, és ezt előttük is gyakran hangoztatta, hogy mindkettőjük számára szerzi meg azokat, az adománylevélbe pedig csak aliquali cautela adinventa nem irattá be Mihály nevét. Kelemen bár mindezt tagadta, mond-