G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A kormány szerepe a köztársasági törvény megalkotásában 66

Bevezetés viselte a németség differenciált és méltányos kezelésének ügyét. A miniszterelnök vizsgálatot rendelt el a felelősség megállapítására, amelynek éle a Külügyminisztérium ellen irányult. A Miniszterelnökségen nem tehettek mást, mint hogy feljegyzésben rögzítették a német lakossággal kapcsolatos intézkedések előtörténetét, leszögezve, hogy abban kezdettől fogva a Belügyminisztérium játszott meghatározó szerepet, sőt előfordult, hogy egyes intézkedésekről a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség csak az újságokból értesült.

206 A kormány szerepe a köztársasági törvény megalkotásában Az államforma megváltoztatására irányuló politikai szándék már 1945 folyamán kikristályosodott. 1946. január elején az MKP, az SZDP és az FKgP egymástól függetlenül önálló törvényjavaslatot dolgozott ki. Január 17-én pártközi értekezlet vitatta meg a kérdést, s próbálta összhangba hozni az egyes pártok elképzeléseit. Az államformáról és nagy vonalakban az elnöki jogkörről megegyezés született. Nyitva maradt azonban a köztársasági elnök megválasztásának, illetve a miniszterelnök kinevezésének módja. A pártközi értekezlet határozata alapján Ries István igazságügyminiszter vezetésével a pártok jogi szakértőiből, illetve neves jogászokból bizottság alakult az immár kikristályosodott politikai szándék jogi formába öntésére.

207 A bizottság által készített törvénytervezet került a minisztertanács elé. A nagy horderejű kérdésről a minisztertanács egyetlen alkalommal, az 1946. január 23-i ülésén tárgyalt.

208 Érdemi vita tulajdonképpen csak a köztársasági elnöknek a miniszterelnök kinevezésével kapcsolatos jogköre körül bontakozott ki. Az MKP ragaszkodott ahhoz a korábbi felvetéséhez, hogy a miniszterelnököt a köztársasági elnök csak a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának egyetértésével nevezhesse ki. Ez volt talán az egyetlen eset, amikor a minisztertanács ülésén Tildy Zoltán nyílt vitába bocsátkozott Rákosi Mátyással, mondván, hogy ez a köztársasági elnök - és tegyük hozzá: az őt delegáló Kisgazdapárt -jogkörét illuzórikussá tenné. A vitát Szakasits Árpád kompromisszumos javaslata döntötte el, amelynek nyomán az MKP javaslatát némileg enyhítve a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának csupán előzetes meghallgatását írta elő a törvény. Az MKP korlátozni javasolta továbbá a köztársasági elnöknek a miniszterekkel való közvetlen érintkezési jogát, és törölni javasolta a leendő elnök érdemrendek alapítására vonatkozó jogkörét. Az előbbi felvetést nem, az utóbbi javaslatot viszont elfogadta a minisztertanács, és később a 206 76. sz. jegyzőkönyv g melléklete. 207 A Magyarország államformájáról rendelkező 1946. évi I. te. megszületésének körülményeire többek között lásd: VIDA, 1982., RUSZOLY, 1986., FÖGLEIN, 1990., 1992. ÉS 1993., PÁRTKÖZI ÉRT., 177-179., 182-185. 208 82. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pont. A minisztertanács által megvitatott törvénytervezet szövegét a 82/a mellékletben közöljük. 66