G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [16] 83. Jegyzőkönyv. 1946. január 31. 602

[16] 83. 1946. január 31. tassanak és a bányatelepen bírt lakásaikból jogorvoslat kizárásával azonnal kilakoltas s anak". A Gazdasági Főtanács haiározatának végrehajtása tárgyában készült a csatolt tervezet, amely a munkavállalók körét és a felmondási okul felhozható körülményeket a lehető szabatossággal meghatározza, és szabályozza a bá­nyakolóniákon bírt lakások kiürítésével kapcsolatos eljárást. A tervezetet az igazságügyminiszter úr és a népjóléti miniszter úr képvi­selőinek bevonásával megtartott értekezlet megvitatta. Az értekezleten a népjóléti miniszter úr képviselője a tervezet 2. §-ában foglalt rendelkezések módosítását kérte. A népjóléti tárca álláspontja szerint a haladéktalan kiürí­tési kötelezettség csak szolgálati lakások esetében volna kimondható, bérben bírt lakások esetén indokolatlannak tartja a felmondás és a bírói út kizárását. Mindkét esetben a népjóléti tárca álláspontja szerint szükségesnek látszik a lakásügyi miniszteri biztos lakásügyi végrehajtási jogkörének érintetlenül hagyása, ami magában foglalja annak lehetőségét is, hogy a lakásügyi minisz­teri biztos a lakás végrehajtási kiürítésére méltányos határidőt tűzhet ki. A népjóléti tárca álláspontja szerint legfeljebb annyiban volna a lakásügyi mi­niszteri biztos hatásköre megszorítható, hogy őt a népjóléti miniszter úr szol­gálati úton utasítaná a jelen rendeletben szabályozott esetekben a szigorú eljárás követésére. A lakásügyi miniszteri biztos hatáskörének közbeiktatá­sa elejét venné annak, hogy a rendelet végrehajtása során esetleg többgyer­mekes családok kerüljenek télvíz idején a családfő mulasztása miatt az ut­cára, anélkül, hogy a népjóléti kormányzat elhelyezésükről még csak szük­ségszerűen is gondoskodni tudna. A magam részéről ezzel az állásponttal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy az egész ipari termelésünk kulcspozíciójában álló szénbányaüzemeknél a munkafegyelem sajnálatos módon annyira meglazult, hogy az alacsony termelési eredmények egész ipari életünk létét, s ezzel közvetve az ország legszűkebben mért elsőrangú közszükségleteinek biztosítását a legsúlyosab­ban fenyegetik. Ilyen körülmények között a megrendült munkafegyelem hely­reállítására - a bányászok ellátásának és munkafeltételeinek egyidejű javítá­sa mellett - még a legsúlyosabb következményekkel járó eszközöket is igénybe kell venni. Márpedig a népjóléti tárca részéről felmerült módosítás figyelem­bevétele a rendelet tulajdonképpeni lényegét, a munkakerülők azonnali és könyörtelen megbüntetését hiúsítaná meg. Ismeretes dolog, hogy lakásügyek­ben a végrehajtás foganatosítása éppen a lakásügyi miniszteri biztosnak ­szociális szempontból kifogásolhatatlan, sőt, elismerésre méltó - közreműkö­dése folytán hosszú hónapokat vesz igénybe, márpedig ilyen esetben a ren­delet végrehajtása a célzottal éppen ellentétes, demoralizáló hatást váltana ki, ugyanis a munkavállalók azt látnák, hogy a dologkerülés okából elbocsá­tott munkavállaló-társuk hosszú ideig továbbra is háborítatlanul bírja bánya­telepi lakását. Emellett az elbocsátott munkaerők amúgy is nehéz pótlása is 649

Next

/
Thumbnails
Contents