G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [16] 83. Jegyzőkönyv. 1946. január 31. 602
[16] 83.1946. január 31. választása vagy elmozdítása céljából felmentést adhat. A cégszöveg megváltoztatása végett azonban nincs helye felmentésnek a közgyűlési tilalom alól. Az iparügyi miniszter úr közérdekből szintén kívánatosnak tartja, hogy egyes részvénytársaságok számára lehetó'vé tétessék cégszövegüknek megváltoztatása. Evégből a 100 841/1945.-V/2, szám alatt hozzám intézett átiratában olyan jogszabály kiadását kezdeményezte, amely feljogosítaná a vállalat tárgya szerint illetékes minisztert arra, hogy a 817/1945. ME számú rendeletben foglalt közgyűlési tilalom alól felmentést adjon az ezért folyamodó részvénytársaságok számára a cégszöveg megváltoztatása tárgyában határozó közgyűlés megtartására. A bemutatott rendelettervezet első §-a lehetó'vé kívánja tenni, hogy a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter engedélyt adjon a részvénytársaság számára közgyűlés egybehívására és megtartására a cégszövegnek, illetőleg a cégjegyzés módjának megváltoztatása, és evégből a társasági alapszabályok megfelelő módosítása céljából. Minthogy a háborús események következtében számos részvénytársaság részvényei elvesztek vagy megsemmisültek, a tervezet gondoskodik arról, hogy a részvényeknek az elveszés, illetőleg megsemmisülés előtti utolsó birtokosai gyakorolhassák részvényesi jogukat, ugyanúgy, mint az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választása céljából a 3100/1945. ME számú rendelet 95 alapján egybehívott közgyűlésen. Az ezekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a tervezet 1. §-a. A zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok végrehajtásának következményeként gyakori eset volt az iparjogosítvány megvonása, s ennek folytán a kereskedelmi cég megszűnése. A Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetsége (KOKSZ) által e tárgyban hozzám intézett felterjesztés szerint a megszűnt cégek között több olyan régi hírneves cég is volt, amely több évtizedes üzleti múltra tekinthetett vissza, és utolsó tulajdonosai nem a cégszöveg szerinti alapítók, hanem azok jogutódai voltak. A régi cég törlésével azonban azt megszűntnek kell tekinteni, és a kereskedelmi cégjegyzékbe való újabb bejegyzése csak az új alapításra meghatározott szabályok szerint történhetik. Ilyen esetben pedig a kereskedelmi törvény szerint irányadó cégvalódiság elvénél fogva a régi cégszöveg a legtöbb esetben már nem volna a cégjegyzékbe újra bejegyezhető. Márpedig az érdekeltek szempontjából nem közömbös az, hogy vállalatukat az üzleti világban ismert régi cégük alatt folytathatják, vagy új cégszöveggel kell a régi üzletüket továbbvinni. Ezt a visszásságot kívánja kiküszöbölni a tervezet 2. §-a, amely kimondja, hogy az 1938. évi május 29. napja (az 1938. évi XV. törvénycikk 96 hatálybalépésének napja) és az 1945. évi április hó 5. napja között törölt cég tulajdono95 MK1945. június 19., 55. sz. 96 A „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról" szóló, úgynevezett I. zsidótörvényről van szó. 645
