G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)
A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [16] 83. Jegyzőkönyv. 1946. január 31. 602
[16] 83.1946. január 31. körében. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy különösen a fegyverszüneti vonalmenti zárt magyar települési terület etnikai összefüggését eró'sen megbontja; azét a területét, amelyre Magyarország az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elveknek, valamint a sztálini nemzetiségi politika alapelveinek is megfelelően joggal igényt tarthat. A csehszlovák kormányt gesztióiban az ellenkező'törekvés vezeti, ami feltehető a Miniszter Úr vezetése alatt 1945. december hó 3-6-án a csehszlovák kormánnyal Prágában folytatott tárgyalásokból is. Ezért Magyarországnak a határmenti zárt magyar településeket is figyelembe vevő népcsere mellett kellene állást foglalnia. És pedig a prágai tárgyalásoknál is már Miniszter Úr által képviselt és kihangsúlyozott ethnikai alapelvekre helyezkedve olyképpen, hogy a magyarországi szlovákok számának a csehszlovákiai magyarok számából történő levonása után fennmaradó magyar többletlakosság számának megfelelő számú lakosság által lakott terület Magyarországot illesse, és az így kialakuló határon kívül eső magyarok Magyarországba, az e határon belül (Magyarország felé) lakó szlovákok Csehszlovákiába telepíttetnek át. Ha fenti álláspontom a tárgyalások folyamán megnyugtatóan bármely oknál fogva nem volna érvényesíthető, abban az esetben reá kell mutatnom a következőkre: Az egyoldalú csehszlovák álláspontnak megfelelő megoldást ma a békeszerződések előtt talán csak néhány hónappal, az ország érdekei szempontjából a Miniszter Űr által jól ismert okokból rendkívül aggályosnak tartanám. Az ilyen magyar-szlovák népcserére vonatkozó egyezmény Magyarországra nézve azzal a veszéllyel is járhat, hogy Csehszlovákia a béketárgyalással és különösen a határkérdéssel kapcsolatos külföldi propagandájával annak a látszatnak keltésére törekedhet majd, mintha megegyezett volna Magyarországgal a népcsere körüli vitában, és az ezzel összefüggő területi kérdésekben. Az egyezmény-tervezet igen nagy hiányának látom azt, hogy meg sem emlékezik az esetleges népcsere után Szlovákiában maradó magyarok kérdéséről, holott feltétlenül szükségesnek látszik az Egyesült Nemzetek garanciája alá helyezendő olyan megállapodás létrehozása, amely a csehszlovák uralom alatt lévő magyarok gazdasági egzisztenciáját és egyéb emberi és polgári jogait politikai, szociális, nyelvi és kulturális téren is megfelelően biztosítja, ugyanígy a Magyarország területén maradó szlovákokét is. A megegyezésnek egy további sine qua non-ja 93 nézetem szerint az, hogy a csehszlovák kormány kötelezettséget vállaljon a visszamaradó magyarság kérdésének végleges rendezéséig is arra nézve, hogy a magyarság elleni sérelmes intézkedéseket (állampolgárságtól való megfosztás, vagyonelkobzás) visszavonja, és ezt kormányrendeletben hozza a csehszlovák hatóságoknak és a világ közvéleményének tudomására. Elengedhetetlen feltétele. 643
