G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

BEVEZETÉS 7 - A magyar-csehszlovák tárgyalások és a lakosságcsere-egyezmény előkészítése 51

Bevezetés gyását -, hogy ez előzetesen szerepelt volna az ülés napirendjén, illetve, hogy magát a szövegtervezetet bemutatta volna.

175 Ezúttal ugyan készült írásos előterjesztés,

176 ezt azonban csak az ülés napján juttatták el a kormány tagjaihoz. Az Igazságügyminisztériumban például rögzítették az aktán, hogy késve érkezett, ezért érdemben nem foglalkoztak vele.

177 A Miniszterelnökség Nemzetiségi és kisebbségi osztályán kifogásolták, hogy a csehszlovák fél által átadott egyezménytervezetnek csak francia szövegét kapták meg, hiteles magyar fordítását nem. Ennek ellenére február 1-i keltezéssel választervezetet készítettek a miniszterelnök részére, amely több alapvető kérdést vetett fel.

178 Ez utóbbit azonban „az elnökválasztással kapcsolatos technikai okoknál fogva a miniszterelnök úrral" nem lehetett aláíratni, tehát Pásint miniszteri osztályfőnök e nélkül küldte át Kertész Istvánnak, a Külügyminisztérium Békeelőkészítő osztálya vezetőjének.

179 Gordon Ferenc pénzügyminiszter - aki a minisztertanács ülésén nem vett részt - csak egy héttel később, távirati úton juttatta el az akkor már Prágában tárgyaló külügyminiszterhez a megegyezés vagyonjogi vonatkozásaival kapcsolatos alapvetően fontos korrekciós javaslatait, amelyeket akkor természetesen már nem lehetett figyelembe venni.

180 Nem érthető, hogy mindez miért történt így. Annyi bizonyos, hogy a kormányzat nem volt abban a helyzetben, hogy a formálódó, a felvidéki magyar kisebbség helyzetét hosszú távon meghatározó egyezménnyel kapcsolatban érdemben állást foglaljon. Az újabb tárgyalásokra - mint ismeretes - Prágában 1946. február 6—10én, tehát már a Nagy Ferenc kormány idején került sor. Ennek során létrejött a megegyezés a lakosságcsere-egyezmény megkötéséről. Az egyezmény aránytalan előnyöket biztosított a csehszlovák fél számára a magyarországi szlovákság között folytatandó agitáció, valamint a helyükre áttelepítendő szlovákiai magyarok kijelölése és vagyonuk zár alá vétele tekintetében. A Szlo175 83. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pont. 176 83. sz. jegyzőkönyv 83/c sz. melléklet. 177 MOL XIX-E-1-C-Y471-1946. (41. doboz). 178 83. sz. jegyzőkönyv 83/d sz. melléklet. 179 MOL XIX-J-l-a-rV-66-32/res. Be/1946, sz. A Miniszterelnökség három szakértőjét is felkérte, hogy a tervezetről fejtsék ki véleményüket. E véleményeket utólag küldték meg, és az aktában szintén megtalálhatók. Bizonyos fokig szokatlan - talán az ügy előkészítésében érdekelt különböző szervek közötti feszültséget jelzi -, hogy a Békeelőkészítő osztály illetékes előadója közel egy hónap múlva meglehetősen lekezelő hangnemben rögzítette ezekről a véleményét, bár maga is elismerte, hogy az addigra már mindkét részről aláírt egyezmény több ponton korrekcióra szorulna. Kertész István (1904-1987) nemzetközi jogász, diplomata, történész. 1926-ban a budapesti egyetemen államtudományi és jogi doktorátust szerzett. Ezt követően egyetemi előadóként, majd ügyvédként dolgozott. Közben az európai békerendszerrel, a kisebbségek jogaival kapcsolatos munkákat publikált. 1938-ban lépett a Külügyminisztérium szolgálatába. 1945-től a Külügyminisztérium Békeelőkészítő osztályának vezetője. 1946-ban Párizsban a magyar békedelegáció főtitkára. 1947-ben római magyar követ, majd 1947 szeptemberében állásáról lemondott. Ezt követően az Egyesült Államokban élt, az indianai Notre Dame Egyetem professzora volt. 180 MOL XIX-J-l-a-IV-66-22/res. Be/1946, sz. 57