G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [14] 81. Jegyzőkönyv. 1946. január 21. 540

[14] 81.1946. január 21. Rákosi Mátyás államminiszter: a dolgok kezdenek egészen rosszmederben menni. Kultúrpolitikánk reakciós méreteket ölt. Naponta tapasztalja, hogy sokszor a minisztertanács megkerülésével egy-egy jobboldali ember lesz ve­zetőként kulturális posztra állítva. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: a három dolgot külön kell választani egymástól. Ma reggel vette tudomásul Féja kinevezését. Azonnal vizsgálatot indított, de még nem tudta teljesen tisztázni a dolgot. Egy Sza­badműveló'dési Tanács van, amely a magyar közvélemény [sic!] tanácsadó szerveként funkcionál a minisztérium mellett. Ebbe a tanácsba Németh Lász­ló 49 több exponáltabb baloldali emberrel együtt tanácstagként meghívatott. Semmiféle komoly vezetól pozíciót nem tölthet be. Nincs is Pesten. Eló' kell adni, hogy Kodolányit 50 is előterjesztették, de az ő behívása nem történt meg. Nem szeretné, ha olyan színben tűnne fel, mintha reakciósokat akarna be­csempészni a közoktatás terére. Ha Féja kinevezésének valami kis alapja van, akkor hajlandó már holnap levonni a konzekvenciákat. - Leszögezi, hogy Cs. Szabó László nem politikai jellegű állásba kerül. Kultúrművészetet [sic!] fog eló'adni, s ezt a művész szemével kell előadni. Erre az állásra a képzőművé­szeti akadémia hívta meg őt. Annakidején a rádióban jobboldalról állandó támadásban részesült. Cs. Szabó a tisztességes írók ellenállási mozgalmához tartozott, mert a nyilasok uralma alatt egy betűt sem volt hajlandó leírni. A demokrácia szégyene volna az, hogy személyes üldözéseknek helyt adunk. Ha valamilyen politikai gyanú merülhetne fel, azt az igazolóbizottság hivatott elbírálni, de igazolták, és így semmi okát nem látja annak, hogy a művészet terén ne lehessen őt felhasználni. Rákosi Mátyás államminiszter: nem tudja elképzelni, hogy általában kul­túrpolitikai kérdésekben elfogulatlanul tudjon Cs. Szabó László állástfoglalni, s oda lehessen állítani, mint előadót. - Féja kinevezése felháborító lenne, mert azt, hogy idejutott az ország, ahol most van, annakidején ő nagyban elősegí­tette. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: a Parasztpárt nem tarto­zik a reakció fellegvárai közé. Egyetlen komoly lapszerkesztőnek nem volt kifogása Cs. Szabó ellen, s a párt felvette tagjai közé, ki ma a legtermékenyebb magyar írók közé tartozik. Meg kell vonni végre egy határt, mert nincs annyi 49 Németh László (1901-1975) orvos, író, szerkesztő'. 1925-tól jelentek meg írásai különböző' folyóiratokban. 1932-tól a Tanú, majd a Válasz című folyóirat szerkesztője, a népi mozgalom egyik vezető egyénisége volt. 1943-ban a balatonszárszói konferencián, illetve a háború alatti írásaiban elutasította mind a jobb, mind a baloldali törekvéseket és középutas megoldást keresett. 1945 után átmenetileg visszavonult, Hódmezővásárhelyen vállalt tanári állást. Keresztury Dezső miniszter megbízta a dolgozók iskolájának szakfelügyeletével. 1945-tól haláláig- több-kevesebb intenzitással - részt vett az irodalmi, és részben a politikai közéletben. 50 Kodolányi János (1899-1969) író, publicista. Az 1920-as évek elejétől jelentek meg írásai és került kapcsolatba a különböző politikai mozgalmakkal, többek között a munkásmozgalommal. Az 1930-as években a népi írók mozgalmának egyik vezető egyénisége volt. A háború idején a polgári liberális, a nemzeti szocialista és a kommunista irányzatot egyaránt elutasította. Kiállt az üldözött zsidók mellett. 1945 után kirekesztették a közéletből. Haláláig Pécsett élt. 558

Next

/
Thumbnails
Contents