G. Vass István: Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.-1946. február 4. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2005)

A MINISZTERTANÁCSI JEGYZÖKÖNYVEK - [13] 80. Jegyzőkönyv. 1946. január 16. 532

[13] 80. 1946. január 16. vényeik igénybevételével, és ha készleteiket nem vesszük figyelembe, úgy más üzemekkel való összehasonlítás keretébe [sic!] elégedetlenség támadhat. En­nek folytán a bejelentés kiterjedne azokra a készletekre és természetbeni jut­tatásokra, amelyeket az ilyen elónyösebb helyzetben lévő üzemek szolgáltat­hatnak és ez az egyes intézkedéseknél, kiutalásoknál figyelembe lenne véve. 4 [Gerő]Közlekedésügyi miniszter: a 6. §. 2. bekezdésében hiányzik az állam, mint egyik legjelentősebb munkáltató képviselete, holott éppen [a] jóvátéte­li szolgáltatások folytán az állami megrendelések nagymérvűek. Minthogy az Országos Munkabérmegállapító Bizottság így az állam érdekeit messzeme­nőleg érintő határozatokat hoz, szükségesnek tartja, hogy a közlekedésügyi minisztérium a bizottságba[n] képviseletet nyerjen. [Bán] Iparügyi miniszter: a maga minisztériumának a képviseletét is igényli. [Gordon] Pénzügyminiszter: a pénzügyminisztérium részvétele is szük­séges. [Ries]Igazságügyminiszter: a Munkabérmegállapító Bizottságban az állam részvétele aggályos. A külföldi hasonló intézményeknél az állam nem avat­kozik be, mert éppen az a cél, hogy az állam befolyása nélkül történjék a munkabérek megállapítása. Szakasits Árpád államminiszter: visszás helyzet alakul ki, ha az állam képviselve van és a kormányzat mégis más álláspontra helyezkedik, mint az Országos Munkabérmegállapító Bizottság, noha ennek határozatai az egyes tárcák képviselőinek közreműködésével jöttek létre. így az igazságügyminisz­ter észrevételével egyetért. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: áthidalható ez az ellentét azzal, hogy a Bizottság elnöke az állam ezen érdekeinek figyelembevételével jelöltessék ki. 5 [Ries] Igazságügy miniszter: a 6. §. 3. bekezdéséhez stiláris módosításként „tagéi" szó helyett „tagokká" szó felvételét javasolja. [Gordon] Pénzügyminiszter és [Gerő] közlekedésügyi miniszter a 7. §-nál éppen az állami megrendelések és [a] munkáltatói érdekek védelme szem­pontjából azt a módosítást javasolják, hogy a pénzügyminiszter[rel] és a köz­4 A4. § (1) bekezdésének utolsó mondata rögzítette: „Amunkáltató [...] köteles kéthetenként a közellátásügyi miniszternek bejelenteni, a természetbeni juttatások céljára beszerzett áruk, úgyszintén az ugyanazon időszakon belül a munkavállalók számára kiosztott természetbeni jut­tatások mennyiségét." 5 A rendelet II. fejezete, azaz a 6-12. §, az Országos Munkabérmegállapító Bizottság (OMB) összetételéről, működéséről és hatásköréről szólt. A6. § (1) bekezdése kimondta, hogy a bizottság hét-hét munkáltatói, illetőleg munkavállalói és ugyanannyi póttagból áll. A 6. § (2) bekezdése szerint a munkáltatók képviseletében két-két tagot jelölt a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége és az Ipartestületek Országos Központja, egy-egy tagot jelölt az Országos Iparegyesület, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete és a Kereskedők Országos Központi Szövetsége. A hét munkavállalói tagot a Szakszervezeti Tanács jelölte ki. AGerő Ernő általjavasolt megoldást a 7. § második mondata tükrözi. Ez ugyanis kimondta, hogy „az Országos Munkabérmegállapító Bi­zottság elnökét és elnökhelyettesét az iparügyi miniszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi, a közlekedésügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértésben tett előterjesztésére a minisztérium [értsd: minisztertanács] nevezi ki. Az elnök (helyettese) sem a munkáltatók, sem a munkaválla­lók sorába nem tartozhatik." 534

Next

/
Thumbnails
Contents